Az állam kialakulása

-          Mi az állam?

o   az emberek szervezett közössége

-          Milyen közvetlen okok hívták létre az első államokat? Miért kellett „megszervezni” az emberek közösségét, mit nem lehetett „szervezés nélkül” megtenni?

o   vannak szükségletek, melyeket a közösség csak együttes erővel tud megoldani

•   védelem (100-200 fős hadseregeik voltak, a kereskedelmi vállalkozásokat biztosították)
•   utak, csatornák építése, karbantartása
•   a gazdaság irányítása
•   hadjáratok indítása

-          Hogyan néztek ki ezek a Sumer területén létrejövő államok?

o   városállamok voltak

o   magyarországi megyényiek ezek az államok

o   a városállam egy vagy pár nagyobb városból és a hozzá tartozó, azt élelemmel ellátó földekből állt

o   kb. 15 sumer városállamot ismerünk

-          a tipikus sumer városállam négy részből állt:

o   a fallal körülvett város, benne a templom, a palota és a polgárok házai

o   a külsőváros, a várost élelemmel ellátó házcsoportok, gazdaságok, mezők, kertek

o   a kikötő: itt a „külföldi” kereskedők éltek és itt voltak raktáraik is

o   a csatornázott termőföldek

-          Mekkorák voltak ezek a városok?

o   40-50 000 fő, de a nagyobbak, pl: Ur 300 000 fő

-          a házak

o   az agyagot építésre is használták: sár+vízi növények, csak az alap lehetett kő, mert az kevés volt

•   kora nyáron szárították ki a téglákat (sár+növények) – hogy ne legyen eső
•   késő nyáron építették a házakat – a mezőgazdasági munkák befejeződtek és volt idejük megcsinálni
•   az esőtől tetővel védték a házakat

-          Az állam létrejöttével a társadalomban is különbségek alakultak ki, létrejön a vezetők rétege.

o   a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett uralkodó

•   ez általában jellemző a keleti típusú államokra

o   az uralkodónak teljhatalma volt

•   az ő kezében összpontosult a törvényhozói, legfőbb bírói, hadvezéri hatalom, az igazgatási feladatok irányítása és ő a legfelsőbb pap is

Templomgazdaság

-          az állam egyik feladata, ami létrehívja a gazdaság irányítása

-          az uralkodó irányított mindent, minden az uralkodónak a kezében futott össze

-          a sumer gazdaságban az ún. templomgazdaság rendszere működött:

o   szintén általában jellemző a keleti típusú államokra

-          logikája

o   1. fontos tétel: az összes földterület az államé, az embereknek nem volt magánföldtulajdonuk

o   2. fontos tétel: a termelést és elosztást központilag szervezték meg

•   egy újraelosztó rendszerről van szó
•   zárt közösség, szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyokkal
•          a megtermelt javak a raktárba kerültek, a mezőgazdasági termelők és a kézművesek is ide vitték a termékeiket
•          a raktárból adták ki a nyersanyagokat, élelmiszert, késztermékeket, mindenkinek, ami járt
•   rabszolgák
•   földművesek
•   kézművesek

o   3. fontos tétel:

•   Melyik az a cikk, ami kívülről kerül a rendszerbe?
•          a nyersanyag (itt különböző fémekről, kövekről beszélhetünk)
•          gyakran az uralkodók kőszobraikkal azt fejezték ki, hogy énnekem van ilyen nyersanyagom, én tudom ezt beszerezni
•   Honnan?
•          távolsági kereskedelemmel
•          Hogyan néz ki egy kereskedelmi expedíció? Mi kell hozzá?

o   valamilyen vagyon: lovak vagy tevék, emberek, az ő ellátásukat is biztosítani kell

o   hadsereg: meg kell védeni ezeket a karavánokat

•   Ki hozza ezt a nyersanyagot a rendszerbe?
•          az uralkodó, az állam: csak ők tudják ezt biztosítani
•          a gazdaság megszervezését csak a fontos nyersanyagokat megszerző, azzal rendelkező személy láthatta el: akik ezt megtették, a korábban megerősödött, fegyveresekkel rendelkező személyek válhattak uralkodóvá, így alakult ki ez a felülről szervezett gazdasági rendszer és az állam, mint az emberek megszervezett közössége

-          Kik végezték a templomgazdaság rendszerének irányítását?

o   az irányítást a templom hivatalnokai végezték

o   csak nagy létszámú hivatalnok tudta a rendszert működtetni

o   a hivatalnokréteget más néven bürokráciának hívjuk

o   ez, a hivatalnokréteg nagy létszáma is jellemző általában az ókori keleti típusú államokra

Az írás

-          a templomgazdaságok irányításához elengedhetetlen volt a nyilvántartások valamilyen formában történő vezetése

o   feljegyezni ki mit adott be, ki mit kapott

-          Milyen civilizációs lépcső megtételére van szükség, ahhoz hogy ez a Kr. e. 6-5. évezredben működjön?

o   az írás megalkotására

o   írás és állam kialakulása szorosan összefügg: az emberek szervezettebb közösségének kialakulása egyből szükségessé teszi az írás kialakítását is

-          már jóval az írás előtt voltak rendszerei a dolgok nyilvántartásának

o   zsetonokat használtak

•   agyagból kézzel készített kis darabkák vagy kis kövek, amik mennyiséget fejeznek ki
•   nem pontosan tudjuk hogyan számoltak
•          pl.: kör alakúak jelenthetnek birkát, mások búzát
•          ezeket több ezer évig használták

o   pecsétek

•   lényegében a mai aláírások megfelelői, a viselőik egyedi jelét tartalmazta
•   egy idő után a viselő neve is rákerült a pecsétre

-          kialakulnak a képírásos jelek

o   párszáz ilyen táblát találtak a kutatók

•   többnyire gazdasági feljegyzések
•   számlák, elszámolások készítése
•   az uralkodók eszköze, hogy parancsokat adjanak ki a hadseregnek, kormányzóiknak, illetve más országok uralkodóival diplomáciai kapcsolatot létesítsenek
•   törvények lejegyzése
•   szerelmes versek

-          az ékírás kialakulása

o   agyagtáblákon maradtak fenn ezek

•   az agyag szervetlen anyag, így szerencsénkre ezek nagyobb számban megmaradtak, mintha a szerves papírra írtak volna

o   a jelek könnyebben olvashatók, egységesebb képet alkotnak

-          az írások fejlődése általában

o   először a szóírás jelent meg

•   egy jel egy szót jelöl

o   később a szótagírás

•   egy jel egy szótagot jelöl

o   égül a hangjelölő írás

•   egy jel egy hangot jelöl