Az események elindulása
- egész Európában forradalmak törtek ki
o először Párizsban, majd Itáliában, Berlinben és Bécsben is
o Melyik hathatott leginkább a magyar eseményekre?
- a bécsi forradalom
- Bécsben a Habsburg Birodalom fővárosában az örökös tartományok polgársága kelt fel
- alkotmányt követeltek és a felvilágosodás elveinek bevezetését
- a bécsi kormány meghátrált az események miatt
- a magyar történelem eseményei két színtéren zajlottak
- az egyik az országgyűlés Pozsonyban
- a másik Pest, az ország központja
A pozsonyi országgyűlés
- Pozsonyban 1847-ben ültek össze újra a rendek és itt zajlottak a szokásos viták az uralkodó és az országgyűlés két háza között
- 1848 márciusában érte el a gyűlést a párizsi forradalom híre
o ennek hatására Kossuth vezetésével készítettek a reformellenzékiek egy felirati javaslatot
- ez az a dokumentum, amit az országgyűlés küld a királynak
o ebben a javaslatba Kossuth beillesztette a reformellenzék legtöbb követelését
- közteherviselés
- a kötelező örökváltság bevezetése
- unió Erdéllyel
- egy új eleme is volt: azt követelte, hogy a király nevezzen ki egy Pesten működő magyar kormányt, ami Magyarország ügyeit intézte
- Mely szervek működtették eddig Magyarországot?
- a Helytartótanács
- a Magyar Kancellária
- a Magyar Kamara
- Hol volt ezek székhelye?
o Bécsben és Pozsonyban
o Kinek a befolyása alá tartoztak ezek?
- a király befolyása alá
o az új kormány tehát magyar lenne, a magyar országgyűlésnek lenne felelős, ők kérhetnék számon és Pesten működne
o Mi lett a sorsa Kossuth felirati javaslatának?
- az alsótábla megszavazta azt
- a felsőtábla húzódzkodott, egészen március 13-ig, amikor kitört a bécsi forradalom
- ekkor a felsőtábla is engedett és megszavazta Kossuth feliratát
- vagyis a következő lépés a felirat királynak való elküldése
- a forradalmi hevületben Kossuthék úgy gondolták, hogy a legjobb, ha egy küldöttség személyesen keresi fel az uralkodót Bécsben
- a király 1835-től V. Ferdinánd volt
o gyengeelméjű volt, helyette tanácsadói és a nádor, István főherceg kormányoztak
- a reformellenzékiek egy csoportja március 15-én hajóra szállt és elutazott Bécsbe a felirati javaslattal
Forradalom Pesten
- a főszereplők
o Kik nem voltak a főszereplők?
- március 15-én Kossuth, Batthyány, Széchenyi, Deák Pozsonyban tartózkodott az országgyűlésben
- nem is a jobbágyok, hiszen Pest egy város
o a pesti forradalmat, mint a legtöbb forradalmat nem a nemesek vezették
- a forradalmakat általában a városi polgárok, azoknak is a szegényebb rétege indítja el, illetve a fiatalok
o ez egy olyan rétege a magyar társadalomnak, amiről eddig nem nagyon beszéltünk
- elsősorban a városokhoz köthető fiatal értelmiségiekről van szó
- ők jobbágyi, polgári vagy nemesi származásúak, de már egy külön társadalmi csoportot alkotnak
- gyakran jogi pályát végeztek, ügyvédek, újságírók, színészek, orvosok – a modern korhoz és nem a feudális világhoz kötődnek
- Pilvax-, vagy más néven a Fiatal Magyarország-kör
- Pesten az 1840-es években kialakult egy konkrét politikai csoport, amiben ezek a személyek egymásra találtak, beszélgettek
- írókból, költőkből, fiatal értelmiségiekből áll
- nevüket a Pilvax kávéház adta, a forradalom után majd márciusi ifjaknak fogják nevezni őket
- a hivatalos politika hatókörén kívül eső csoport volt
- nézeteik
o a korban szélsőséges, demokrata nézeteket vallottak
o többségük nem volt forradalmár, de mindenkeppen siettetni, ösztönözni akarta a nemesi ellenzékieket a szükséges reformok végrehajtásában
o legismertebb vezetőik: Petőfi Sándor, Irinyi Janos, Irányi Daniel, Jókai Mór és Vasvari Pál
