Kérdések a „Polgárosodó társadalom” című olvasmányhoz

(Tankönyv 153-155.o.)

1. Hogyan mondja idegen szóval: összeolvadás?

2. Abszolút többségben volt a magyarság a Monarchiában?

3. Hányad része élt Magyarország lakóinak városokban?

4. Mi volt az emigráció fő célpontja a dualizmus korában?

5. Mit jelent a társadalom „kétarcúsága”?

6. A 153. oldalon található „Az arisztokrácia életmódja” kis szövege a nemesi vagy a polgári világ értékrendjét képviseli-e?

7. Mit jelenthet az, hogy az arisztokrácia „belterjes” volt?

8. Melyik társadalmi csoportra jellemzőek a következő elemek?

1. a gazdasági hatalom az övék
2. a politikai hatalom az övék
3. az ő világuk a kávéház
4. hozzájuk kötődnek a szakszervezetek
5. ide tartoznak a dzsentrik
6. közülük kerültek ki a cselédek is
7. sokan közülük kubikosok lettek
8. sokan zsidó származásúak voltak
9. új réteg a magyar társadalomban

Mivel órai feladatokkal dolgoztuk fel az anyagot, így a tankönyvből kell megtanulni ezt a részt: 158-160.o.

A témazáró dolgozatot az osztály 4-én, csütörtökön írja. A következő évszámokat és neveket kell pontosan tudni:

• a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében
• a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk

Változások a gazdaságban

• a pénzforgalom megnövekszik
  • a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe
    • a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben
    • az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt
  • a változás
    • a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
      • a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez
      • vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra vihetnek
    • a nagyvárosok kialakulása
      • vagyis lesznek olyan emberek, akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek
    • Európa áttér a pénzhasználatra
  • a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak
    • a pestis hatására erősen csökken a népesség
    • így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége
    • a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre
      • kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem
      • lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért
    • a posztóipar előretörése
      • alapanyaga a birka gyapja vagy bizonyos növények (len, kender)
      • a jobbágyok vagyonosabbá válásával jobban megfizethették a ruhákat
      • megjelenik a lábbal hajtott szövőszék
      • a földesurak gyakran legelőkké alakították a föld jelentős részét

Változások a társadalomban

• a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek
• a változás
  • a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak
  • az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe
  • ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük
    • rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették
  • az egyes rendek
    • egyháziak
    • városi polgárok
    • nemesek
    • ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen

Változások a politikában, az államok működésében

• a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe
• a változás
  • a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát
    • folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket
  • kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól
  • ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam
    • ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe
    • a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek
    • angol mintára parlamentnek nevezünk
    • a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását
  • Mit akarnak elérni az egyes szereplők?
    • a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
      • újabb adókat vet ki
        • az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat
      • katonákat toboroz egy háborúhoz
    • a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak
      • a városiak újabb jogokat
      • a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett
      • a papok nagyobb önállóságot
    • az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett

Kérdések a „Hétköznapok és ünnepek” című olvasmányhoz (Tk. 136-137.o.)

1. Mennyiben hatott a parasztok életére a politika?

2. Mikor dolgozott kevesebbet egy parasztember?

3. Melyik nem igaz a parasztházakra, a parasztok életére?
   1. több, nagyon kicsi szobából álltak
   2. a kőfalak nagyon hideggé tették télen a házat
   3. a ruhákat nem szekrényekben tárolták
   4. a szegényes körülmények ellenére a higiénia fontos volt a számukra
   5. gyakran az állataik is a házban aludtak
   6. kevés fehérjét fogyasztottak

4. A parasztok vagy a városiak élete volt a könnyebb?

5. Hova került a szennyvíz a városokban?

6. Mihez kötődött az ünnepek jelentős része?

7. Mit ünnepeltek farsangkor?

A témazáró dolgozat június 1-én, hétfőn lesz.

A középkor témájából a témazáró dolgozatot az osztály június 3-án, szerdán írja. A következő évszámokat és neveket kell tudni:

• a kiegyezés megkötése
  • a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be
    • 1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború
    • a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal
  • Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben

• a kiegyezés két fél között jött létre:
  • az Osztrák Császárság
  • a Magyar Királyság
  • Ki, kik nem voltak részesei a kiegyezésnek?
    • a birodalom többi népei
    • közülük a horvátok és a csehek tartottak volna igényt a magyarokhoz hasonló, önálló szerepkörre
    • az egyes népek így vagy az Osztrák Császárság vagy a Magyar Királyság területén éltek tovább
  • az állam neve Osztrák-Magyar Monarchia lett

• egy nagy államalakulat jött létre
  • voltak ún. „közös ügyek”, melyek összekapcsolták a két félt
    • közös volt az uralkodó
    • közös volt a hadsereg
    • közös volt a külpolitika
    • közösek voltak a pénzügyek
  • Melyik félnek volt nagyobb befolyása a közös ügyekre?
    • az osztrák félnek, az uralkodó a Habsburg családból került ki
    • a külpolitika élén gyakran magyar politikus állt, de azt is Bécsből irányították
  • a két állam a többi ügyét maga, önállóan intézte
    • megállapodtak az alkotmányosság visszaállításáról
    • a megyei önkormányzatok visszaállítása is megtörtént
    • működött a magyar országgyűlés
      • ide a magyar választók magyarországi pártok képviselőit juttathatták be
      • két nagy párt alakult
        • a Szabadelvű Párt
        • a Függetlenségi Párt
      • a fő különbség a kiegyezéshez való viszony volt
        • a Szabadelvű Párt a kiegyezés híveiből, Deák Ferenc támogatóiból alakult, egy mérsékeltebb párt volt
        • a Függetlenségi Párt ellenezte a kiegyezést és egyáltalán nem akart engedni az 1848-as áprilisi törvényekből, ahol a hadügy, a külügy és a pénzügy is a magyar kormány felügyelete alatt volt
      • korszakunkban a választásokon kizárólag a Szabadelvű Párt nyert, a Függetlenségi Párt a legnagyobb ellenzéki párt volt
    • magyar kormány működött
      • a végrehajtást Magyarországon egy magyar kormány végezte
      • Ki volt a miniszterelnök?
        • mivel a kormány terveit a parlamentnek kell megszavaznia, így a kormányfő a legnagyobb parlamenti pártból került ki
        • hiszen ha nem így lett volna, a parlament leszavazta volna a kormány intézkedéseit és nem működött volna az ország
        • Melyik pártból került ki a miniszterelnök?
          • korszakunkban a Szabadelvű Pártból
          • az első, 1867-ben választott kormányfő Andrássy Gyula volt
            • 1849-ben a szabadságharcban vívott szerepéért Andrássyt halálra ítélték
            • ő maga Párizsba emigrált, de távollétében névtábláját felszögelték egy akasztófára, így jelképesen végrehajtva az ítéletet
            • az 1850-es évek végén térhetett vissza Magyarországra
            • 1867-ben pedig ő helyezte a koronát Ferenc József fejére, aki 18 évvel korábban halálra ítélte
          • a korszak leghíresebb miniszterelnöke Tisza Kálmán volt
            • ő 15 évig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót
          • Wekerle Sándor
            • a korszak első nem nemesi származású miniszterelnöke volt
            • az ő miniszterelnöksége alatt vezették be az állami anyakönyvezést és a polgári házasságot
              • addig csak az egyház adhatott össze egy párt, s elválni sem lehetett

• a rendszer kiépítése: a magyar kormány több fontos intézkedést, reformot is hozott a kiegyezés után
  • magyar-horvát kiegyezés
    • Horvátország nagyfokú önállóságot kapott
  • nemzetiségi törvény
    • Melyek voltak a Magyar Királyság legnagyobb lélekszámú nemzetiségei?
      • a románok, szerbek, szlovákok
      • őket is elérte a nacionalizmus: a saját nyelv használatát, saját kultúrát akartak, és lassan megfogalmazódott a minél nagyobb politikai önállóság igénye is
    • Mi volt az 1848-49-es szabadságharc alatt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között?
      • a magyarok nem tettek semmilyen engedményt a nemzetiségeknek, ők úgy érezték, hogy semmivel nem lenne jobb nekik egy önálló Magyarország alatt
      • az, hogy a magyarok a nemzetiségekkel nem foglalkoztak, nagyban hozzájárult a szabadságharc kudarcához
    • a nemzetiségi törvényben, Európában szinte egyedülálló módon rendezték a nemzetiségek helyzetét
      • a közigazgatásban és az oktatásban használhatták saját nyelvüket
      • lehetővé vált nemzetiségi kulturális egyesületek alakítása
    • a probléma
      • a nemzetiségek nem elégedtek meg ezekkel a jogokkal, nagyobb politikai önállóságot követeltek
        • a magyar hatóságok néha nehezítették a meglévő jogokkal való élést
      • népoktatási törvény: erről külön fejezetben tanulunk

A városok lakói – a polgárok

• a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
• a különbséget a vagyoni helyzet jelentette
• a gazdag rétegek
• iparosok, kézművesek
• az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
• ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
• külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
• szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
• meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
• milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
• a munkára fordított időt
• az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
• tiltották a reklámot
• a céhekbe való bekerülés
• évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
• az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
• a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
• a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
• a céh szociális juttatásokat is adott
• halál után a családot is segítik
• a kereskedők
• a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
• az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
• bankárok
• a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
• megszületik a bankvilág
• pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
• szegény rétegek

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

• levantei kereskedelmi útvonal
• Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
• a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
• a Hanza szövetség
• észak-német városok kialakította szövetség
• az elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
• a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon keresztül egy szárazföldi út kötötte össze