-          ami nem volt:

o   nyílt felkelés, lázadás, forradalom, háború, merényletek

-          a viták békésen zajlottak

o   a reformkor alakjai érvekkel próbáltak hatni

o   törvényekkel szerették volna megváltoztatni Magyarországot

-          az országgyűlés és a vármegyei politikai élet működése

o   korszakunkban az országgyűléseket reformországgyűléseknek is szoktuk nevezni, kifejezve, hogy itt nem a hagyományos szerepek működtek

•   a hagyományos országgyűlésen a nemesség és az uralkodó küzdött egymással a nemesek jogainak megerősítése, lazítása kapcsán
•   a reformországgyűléseken a nemesség egy része próbálta a modernizáló, a feudális rendszert lebontó reformterveit keresztülvinni a többi nemesen, majd az uralkodón

o   országgyűlés

•   időnként hívja össze az uralkodó
•          a hosszú, rendeleti úton történő kormányzás után 1825-től van újra rendszeresen országgyűlés
•          hivatalosan három évenként hívták össze
•   főbb adatok
•          Pozsonyban ülésezik – a török megszállás ideje óta volt így

o   ez Bécshez nagyon közel van, ma Szlovákia fővárosa

•   a királlyal együtt látja el a törvényhozás hatalmi ágát
•   két kamarás
•          a felső kamarában a főnemesek, vagyis a bárók, grófok és hercegek foglalnak helyet
•          őket személyesen hívta meg a király, vagyis valamennyien címük alapján jogosultak voltak a megjelenésre
•          az alsótáblára a megyék és a városok küldtek követeket

o   az itt megjelenő nemesek így általában a köznemesség soraiból kerültek ki

o   őket a vármegyék választották

•   a megyegyűlésen az adott vármegye összes nemese összegyűlt, majd választottak két képviselőt, akik az országgyűlésben képviselik őket és egy követutasítást is, vagyis, hogy milyen elvek alapján szavazzanak az országgyűlésen
•          ritkán, de előfordulhatott, hogy egy követ nem értett egyet a megyéjétől kapott követutasítással
•          Kölcsey Ferenc ezért mondott le egyszer a követségről
•          a két ház közt üzenetváltások zajlottak, közös határozat kellett, hogy az uralkodó elé kerüljön egy javaslat

o   az alsótábla és a felsőtábla közti átiratokban, ahol egységes álláspontra kellett jutniuk a király válasza kapcsán

o   tudunk olyat, hogy a két ház hónapokon keresztül, akár több mint 30 választ váltó vita után tudott csak egységes álláspontra jutni

•          az uralkodó ún. leirattal kommunikált az országgyűléssel, akik, miután az alsó- és felsőtábla egyetértett a válasszal feliratot küldtek az uralkodónak

-          Hol lehetett erős a reformellenzék?

o   a megyegyűléseken nagy küzdelem zajlott az ellenzékiek és a reformokat nem támogatók között

o   korszakunkban mindez vegyesen alakult, de általában a reformellenzék tudott több követet küldeni

o   a vármegyei választások sokszor nagyon durvák voltak

•   több verekedés, gyilkosság is történt
•   e mellett a bécsi kormányzat igyekezett lefizetni és leitatni a kisnemeseket, hogy ne ellenzéki képviselőkre szavazzanak

o   Az országgyűlésen akkor hol lett erősebb a reformellenzék?

•   az alsótáblán

o   Mi volt a helyzet a felsőtáblával?

•   a többség konzervatív nézeteket vallott, támogatta a Habsburg-kormányzatot
•   pár kivételünk van: a már említett Széchenyi vagy Wesselényi, később Batthyány Lajos
•   az ő szavuk, mint főnemesek azonban sokat számított

-          az országgyűlési ifjak

o   az országgyűlésen az 1830-as években a karzaton egyre több néző és érdeklődő tűnt fel

o   ők főleg fiatal joghallgatók voltak, polgári és nemesi származású értelmiségiek

o   a reformellenzéket támogatták

o   az országgyűlés karzatáról bekiabálásokkal próbálták kifejezni véleményüket, de esténként Pozsonyban macskazenét tartottak a konzervatív képviselők házánál vagy díjakat adtak át a reformellenzék képviselőinek

o   őket hívjuk országgyűlési ifjúságnak

-          a sajtó szerepe

o   Mit jelent a „sajtó” kifejezés?

•   az újságokat, napilapokat, magazinokat
•   ma a rádióadók, a televízió csatornák is hozzátartoznak

o   Milyen szerepe lehetett a reformkori vitákban, küzdelmekben a sajtónak?

•   az ott zajló vitákat, a reformellenzék vezetőinek elveit széles tömegekhez juttatta el
•   egyszerűen: nyilvánosságot teremtett

o   a sajtó szerepe a reformkorban

•   egyértelműen Kossuth Lajoshoz kötődik
•   az 1832-36-os országgyűlés alatt „Országgyűlési Tudósítások” címmel szerkesztett egy kiadványt
•          Mi lehetett ebben?

o   bemutatta az országgyűlésben zajló vitákat

•          korabeli kőnyomatos sajtóval, később kézírással sokszorosították
•          rendeltek belőle példányt a megyék, városok, iskolák – így az egész országban sokfelé eljutottak a pozsonyi országgyűlés hírei
•          mivel nem újság volt hivatalosan, csak levél, így a cenzoroknak sem kellett bemutatni
•   az országgyűlés után a megyegyűlésekről is beszámolt „Törvényhatósági Tudósítások” című, rendszeresen megjelenő kiadványaival
•          a Habsburg-kormányzat ezért perbe fogta, börtönbüntetésre ítélte
•   az 1840-es években egy újságot indított „Pesti Hírlap” címmel
•          rövid idő alatt többezres olvasótábora alakult ki
•          a reformellenzék legfontosabb sajtótermékévé vált
•          a Habsburg-kormányzat ezt már nem tiltotta be félve a tiltakozásoktól, de a cenzúra működött
•          Kossuth írta a vezércikkeket, elsősorban az emberek mindennapi problémáiról írt