•          külpolitikája

o   uralkodása szüntelen háborúskodásokkal telt

o   a kor eszménye, a lovagkirály jelenik meg nála

•   Lajos felnőtt korában is igyekezett a lovagi eszmények szerint élni
•   a harcokban bátor, sok esetben vakmerő volt, gyakran harcolt az első sorokban
•   ezt tanúsítják oklevelei is, amelyekből kiderül, hogy az esetek többségében a király szemtanúja volt a kitüntetett, megadományozott, megjutalmazott katonája hőstettének
•   ennek megfelelően Lajos gyakran került veszélyes helyzetekbe
•          miután egy kő az ostromlétráról a várárokba sodorta, sátrában sebesülten feküdve főtisztjei szemrehányására ezt válaszolta: „Tanuljátok meg, hogy a királynak mindenben példát kell mutatnia.”
•   Lajos hadvezérként, hadműveletek irányítójaként nem tűnt ki különösebben: a nyílt ütközeteket általában megnyerte, de a katonai lángelme megnyilvánulásait csak ritkán tapasztalni a haditettei során
•   igazi nagysága inkább katonaként és hadszervezőként mutatható ki
•          amely utóbbi képessége révén lehetővé vált, hogy sikeres hadműveleteket lehessen folytatni a Magyarországtól távoli Itáliában, az ország határaitól 1500–2000 km távolságban
•          ez a középkor addigi szakaszában igen kevés hadvezérnek, uralkodónak sikerült

o   a nápolyi háborúk

•   az ok
•          a megállapodás szerint nagybátyjának, Andrásnak, Johanna férjének kellett volna uralkodnia Nápolyban, de csak feleségét koronázták meg, kisemmizve őt

o   amikor Róbert nápolyi király meghalt, felbontották a végrendeletét, kiderült, hogy a trónt Johannára hagyta és András nem kapott semmit

•          András és Lajos anyja, Erzsébet nagy nyomást helyezett a nápolyiakra és a pápára, hogy elérje sógora megkoronázását, 10 tonna aranyat osztott ki ajándékként, kenőpénzként Nápolyban
•          mire a pápa beleegyezett végül András megkoronázásába, felesége Johanna és annak szeretője, Róbert tarantói herceg meggyilkoltatta Andrást

o   a korban is ritkák voltak az ilyen gyilkosságok, Lajos személyesen esküdött bosszút, még akkor is ha a konkrét merénylőket (Johanna udvaroncait) elfogták és kivégezték

•   1347, az első nápolyi hadjárat
•          ellenállás nélkül vonult be Nápolyba, Johanna elmenekült
•          több kivégzés mellett magát nápolyi királynak kiáltotta ki és magyar katonaságot hagyott hátra
•          a pestisjárvány miatt hamar haza kellett térnie Magyarországra és hamar összeomlott otthagyott magyar uralma, Johanna visszatért
•   1350, második nápolyi hadjárat
•          hasonlóan alakul
•   1352, békét köt
•          látja, hogy nincs komoly lehetősége távolról beavatkozni

o   hűbéres államok koszorújával vette körül Magyarországot

•   balkáni külpolitika
•          Szerbiát és Boszniát hűbéri függésbe kényszerítette
•          Havasalfölddel és Moldvával, a két román fejedelemséggel szemben nem sikeres a politikája, nem tudja függő helyzetbe vonni a román fejedelemséget

o   Lengyelország

•   Lajos volt III. Kázmér kijelölt utóda és halála után 1370-1382-ig lengyel király lett
•   a két ország közt perszonálunió jött létre, Lengyelországban Lajos anyja, a lengyel származású Erzsébet uralkodott, de nem volt nagyon népszerű
•   az a hit, hogy három tenger mosta Lajos birodalmát nem igaz: a Fekete-tenger csak a bizonytalan státuszú Moldva kapcsán tartozott Magyarországhoz, Lengyelországnak pedig még nem volt balti-tengeri kijárata

•          Lajos belpolitikája

o   a háborúk súlyos anyagi áldozatokat követeltek, de eközben az ország szépen fejlődött

o   1351. évi törvények

•   kilenced bevezetése
•          Mi az a kilenced?

o   az a terményjáradék, amit a jobbágy fizetett a földesurának

o   ez is tizedrész: a kilencedik tized

•          a lényeg: egységesek legyenek a szolgáltatások

o   a pestisjárvány miatt csökkent a népesség és a munkaerő és Lajos így akadályozta meg, hogy a jobbágyok között jogi különbség alakuljon ki

•   az úriszék intézményének megerősítése
•          a nemesek bíráskodnak a jobbágyok felett
•          a nemesek gyakran visszaéltek ezzel, mert a büntetést is a nemesnek kellett megfizetni, így gyakran találták bűnösnek a jobbágyokat egymás közti peres ügyeikben is
•          1351 után a súlyosabb ügyekben is a nemes bíráskodott a jobbágya felett
•   itt mondták ki kategorikusan a nemesség jogi egységét
•          az Aranybulla rendelkezéseit megerősítették
•          minden nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi
•          Mik voltak ezek?

o   adómentesek

o   katonáskodni csak honvédő háborúban kell

o   a király bíráskodik felettük

o   nem lehet bírói ítélet nélkül elfogni őket

•   a nemesi birtok örökléséről szóló Aranybulla-cikkelyt érvénytelenítették, helyére az ősiség törvénye került
•          a nemesi birtokos nem rendelkezhetett szabadon ősi birtokával, a család kihalta után az az atyafiságra szállt, a nemzetség kihaltával pedig a királyra háramlott
•          a lényeg: eladni nem lehetett

o   az Aranybulla szerint még a nemes szabadon végrendelkezhetett

•          kezdetben, Lajos korában még haladó a törvény: megerősíti a felemelkedett nemesi családokat, később inkább a fejlődés gátjává vált, mert nem lehetett eladni, fedezetként használni a birtokot, így vállalkozni nem tudtak a nemesek

•          a Képes Krónika

o   Miről szól?

•   Károly Róbert uralkodásáig írja le a magyarság történetét
•   befejezetlen, az 1330-as évek történeténél hirtelen abbamaradt
•          valószínűleg utolsó oldalai elvesztek, de más forrásokból megvan a befejezése
•   főleg az Árpád-korról szól, de az Anjouk megrendelésére készült

o   99 iniciálé, 39 miniatúra ékesíti

•   a miniatúra neve a mínium vörös festékről kapta a nevét, nem kicsiségéről
•   a királyportrék nagy része innen kerül elő