Szabó Magda Iskola Történelem Oldal

Szabó Magda Iskola Történelem Oldal

7.osztály_házi feladat

2015. május 30. - priszlinger

Kérdések a „Polgárosodó társadalom” című olvasmányhoz

(Tankönyv 153-155.o.)

 

 

  1. Hogyan mondja idegen szóval: összeolvadás?

 

  1. Abszolút többségben volt a magyarság a Monarchiában?

 

  1. Hányad része élt Magyarország lakóinak városokban?

 

  1. Mi volt az emigráció fő célpontja a dualizmus korában?

 

  1. Mit jelent a társadalom „kétarcúsága”?

 

  1. A 153. oldalon található „Az arisztokrácia életmódja” kis szövege a nemesi vagy a polgári világ értékrendjét képviseli-e?

 

  1. Mit jelenthet az, hogy az arisztokrácia „belterjes” volt?

 

  1. Melyik társadalmi csoportra jellemzőek a következő elemek?

 

  1. a gazdasági hatalom az övék
  2. a politikai hatalom az övék
  3. az ő világuk a kávéház
  4. hozzájuk kötődnek a szakszervezetek
  5. ide tartoznak a dzsentrik
  6. közülük kerültek ki a cselédek is
  7. sokan közülük kubikosok lettek
  8. sokan zsidó származásúak voltak
  9. új réteg a magyar társadalomban

5.osztály_órai jegyzet_A középkor vége

  • a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében
  • a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk

 

Változások a gazdaságban

 

  • a pénzforgalom megnövekszik
    • a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe
      • a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben
      • az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt
    • a változás
      • a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
        • a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez
        • vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra vihetnek
      • a nagyvárosok kialakulása
        • vagyis lesznek olyan emberek, akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek
      • Európa áttér a pénzhasználatra
    • a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak
      • a pestis hatására erősen csökken a népesség
      • így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége
      • a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre
        • kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem
        • lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért
      • a posztóipar előretörése
        • alapanyaga a birka gyapja vagy bizonyos növények (len, kender)
        • a jobbágyok vagyonosabbá válásával jobban megfizethették a ruhákat
        • megjelenik a lábbal hajtott szövőszék
        • a földesurak gyakran legelőkké alakították a föld jelentős részét

 

Változások a társadalomban

 

  • a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek
  • a változás
    • a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak
    • az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe
    • ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük
      • rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették
    • az egyes rendek
      • egyháziak
      • városi polgárok
      • nemesek
      • ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen

 

Változások a politikában, az államok működésében

 

  • a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe
  • a változás
    • a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát
      • folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket
    • kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól
    • ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam
      • ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe
      • a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek
      • angol mintára parlamentnek nevezünk
      • a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását
    • Mit akarnak elérni az egyes szereplők?
      • a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
        • újabb adókat vet ki
          • az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat
        • katonákat toboroz egy háborúhoz
      • a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak
        • a városiak újabb jogokat
        • a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett
        • a papok nagyobb önállóságot
      • az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett

5.osztály_házi feladat

Kérdések a „Hétköznapok és ünnepek” című olvasmányhoz (Tk. 136-137.o.)

 

  1. Mennyiben hatott a parasztok életére a politika?

 

  1. Mikor dolgozott kevesebbet egy parasztember?

 

  1. Melyik nem igaz a parasztházakra, a parasztok életére?
    1. több, nagyon kicsi szobából álltak
    2. a kőfalak nagyon hideggé tették télen a házat
    3. a ruhákat nem szekrényekben tárolták
    4. a szegényes körülmények ellenére a higiénia fontos volt a számukra
    5. gyakran az állataik is a házban aludtak
    6. kevés fehérjét fogyasztottak

 

  1. A parasztok vagy a városiak élete volt a könnyebb?

 

  1. Hova került a szennyvíz a városokban?

 

  1. Mihez kötődött az ünnepek jelentős része?

 

  1. Mit ünnepeltek farsangkor?

7.osztály_órai jegyzet_A kiegyezés

  • a kiegyezés megkötése
    • a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be
      • 1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború
      • a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal
    • Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben

 

  • a kiegyezés két fél között jött létre:
    • az Osztrák Császárság
    • a Magyar Királyság
    • Ki, kik nem voltak részesei a kiegyezésnek?
      • a birodalom többi népei
      • közülük a horvátok és a csehek tartottak volna igényt a magyarokhoz hasonló, önálló szerepkörre
      • az egyes népek így vagy az Osztrák Császárság vagy a Magyar Királyság területén éltek tovább
    • az állam neve Osztrák-Magyar Monarchia lett

 

  • egy nagy államalakulat jött létre
    • voltak ún. „közös ügyek”, melyek összekapcsolták a két félt
      • közös volt az uralkodó
      • közös volt a hadsereg
      • közös volt a külpolitika
      • közösek voltak a pénzügyek
    • Melyik félnek volt nagyobb befolyása a közös ügyekre?
      • az osztrák félnek, az uralkodó a Habsburg családból került ki
      • a külpolitika élén gyakran magyar politikus állt, de azt is Bécsből irányították
    • a két állam a többi ügyét maga, önállóan intézte
      • megállapodtak az alkotmányosság visszaállításáról
      • a megyei önkormányzatok visszaállítása is megtörtént
      • működött a magyar országgyűlés
        • ide a magyar választók magyarországi pártok képviselőit juttathatták be
        • két nagy párt alakult
          • a Szabadelvű Párt
          • a Függetlenségi Párt
        • a fő különbség a kiegyezéshez való viszony volt
          • a Szabadelvű Párt a kiegyezés híveiből, Deák Ferenc támogatóiból alakult, egy mérsékeltebb párt volt
          • a Függetlenségi Párt ellenezte a kiegyezést és egyáltalán nem akart engedni az 1848-as áprilisi törvényekből, ahol a hadügy, a külügy és a pénzügy is a magyar kormány felügyelete alatt volt
        • korszakunkban a választásokon kizárólag a Szabadelvű Párt nyert, a Függetlenségi Párt a legnagyobb ellenzéki párt volt
      • magyar kormány működött
        • a végrehajtást Magyarországon egy magyar kormány végezte
        • Ki volt a miniszterelnök?
          • mivel a kormány terveit a parlamentnek kell megszavaznia, így a kormányfő a legnagyobb parlamenti pártból került ki
          • hiszen ha nem így lett volna, a parlament leszavazta volna a kormány intézkedéseit és nem működött volna az ország
          • Melyik pártból került ki a miniszterelnök?
            • korszakunkban a Szabadelvű Pártból
            • az első, 1867-ben választott kormányfő Andrássy Gyula volt
              • 1849-ben a szabadságharcban vívott szerepéért Andrássyt halálra ítélték
              • ő maga Párizsba emigrált, de távollétében névtábláját felszögelték egy akasztófára, így jelképesen végrehajtva az ítéletet
              • az 1850-es évek végén térhetett vissza Magyarországra
              • 1867-ben pedig ő helyezte a koronát Ferenc József fejére, aki 18 évvel korábban halálra ítélte
            • a korszak leghíresebb miniszterelnöke Tisza Kálmán volt
              • ő 15 évig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót
            • Wekerle Sándor
              • a korszak első nem nemesi származású miniszterelnöke volt
              • az ő miniszterelnöksége alatt vezették be az állami anyakönyvezést és a polgári házasságot
                • addig csak az egyház adhatott össze egy párt, s elválni sem lehetett

 

  • a rendszer kiépítése: a magyar kormány több fontos intézkedést, reformot is hozott a kiegyezés után
    • magyar-horvát kiegyezés
      • Horvátország nagyfokú önállóságot kapott
    • nemzetiségi törvény
      • Melyek voltak a Magyar Királyság legnagyobb lélekszámú nemzetiségei?
        • a románok, szerbek, szlovákok
        • őket is elérte a nacionalizmus: a saját nyelv használatát, saját kultúrát akartak, és lassan megfogalmazódott a minél nagyobb politikai önállóság igénye is
      • Mi volt az 1848-49-es szabadságharc alatt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között?
        • a magyarok nem tettek semmilyen engedményt a nemzetiségeknek, ők úgy érezték, hogy semmivel nem lenne jobb nekik egy önálló Magyarország alatt
        • az, hogy a magyarok a nemzetiségekkel nem foglalkoztak, nagyban hozzájárult a szabadságharc kudarcához
      • a nemzetiségi törvényben, Európában szinte egyedülálló módon rendezték a nemzetiségek helyzetét
        • a közigazgatásban és az oktatásban használhatták saját nyelvüket
        • lehetővé vált nemzetiségi kulturális egyesületek alakítása
      • a probléma
        • a nemzetiségek nem elégedtek meg ezekkel a jogokkal, nagyobb politikai önállóságot követeltek
          • a magyar hatóságok néha nehezítették a meglévő jogokkal való élést
        • népoktatási törvény: erről külön fejezetben tanulunk

5.osztály_órai jegyzet_A városi polgárok

A városok lakói – a polgárok

 

  • a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
    • a különbséget a vagyoni helyzet jelentette
  • a gazdag rétegek
    • iparosok, kézművesek
      • az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
        • ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
        • külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
        • szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
          • meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
          • milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
          • a munkára fordított időt
          • az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
          • tiltották a reklámot
        • a céhekbe való bekerülés
          • évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
          • az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
        • a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
          • a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
        • a céh szociális juttatásokat is adott
          • halál után a családot is segítik
    • a kereskedők
      • a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
      • az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
    • bankárok
      • a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
      • megszületik a bankvilág
      • pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
  • szegény rétegek

 

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

 

  • levantei kereskedelmi útvonal
    • Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
    • a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
  • a Hanza szövetség
    • észak-német városok kialakította szövetség
    • az elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
  • a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon keresztül egy szárazföldi út kötötte össze
süti beállítások módosítása