• Mit jelent az emigráció szó?
  • kivándorlást
  • természetesen itt a szabadságharc után, a megtorlások elől külföldre menekülőket értünk rajta
• Kik és hányan emigráltak a szabadságharc után?
  • 5000 fő
  • többek között Kossuth Lajos is
• Mi volt az emigránsok úti célja?
  • Törökország volt a legnépszerűbb célpont
  • aki vállalta a muzulmán hitre való áttérést jobb körülményeket kapott
    • : Jozef Bem török zsoldban katonáskodott haláláig
  • Párizs és London is népszerű célpont volt
  • Kossuth Törökország után, Londonba, majd New Yorkba utazott, végül Olaszországban élt haláláig
• Mi volt az emigránsok terve?
  • céljuk
    • Magyarország helyzetének javítása, a 48-as vívmányok visszaállítása, a Habsburg abszolutizmus megszüntetése
  • Kossuth példáján nézzük meg, hogy mit próbáltak tenni
    • Kossuth és az újabb forradalom
      • Kossuth tisztában volt vele, hogy újabb forradalmi változás csak a nagyhatalmak segítségével valósítható meg
    • támogatók megszerzésének kísérlete
      • Londonba, majd New Yorkba utazott, ahol előadásokat tartott, politikai vezetőkkel tárgyalt
        • népszerű volt a magyar forradalmár, de politikai biztosítékot nem kapott
      • Kikkel találkozhatott, tárgyalhatott Kossuth?
        • az olasz egység létrejötte szintén a Monarchiával szemben jött létre, így közös volt az ellenség
          • Cavourral és Garibaldival is kapcsolatba léptek Kossuthék, de együtt működés nem jött létre
        • tárgyalt III. Napóleonnal, az osztrákok hagyományos ellenfeleivel
      • Kossuth „Duna Szövetség” terve, 1862
        • Magyarországnak egy olyan államszövetség vezető szerepét szánta, melynek tagjai a frissen török iga alól felszabadult Románia, Szerbia és Horvátország lennének
          • az országok közös védelmet, vámpolitikát, külpolitikát és kereskedelempolitikát gyakorolnának
          • az államszövetség központja nem Pest, hanem vándorközpont lett volna Pest, Bukarest, Zágráb és Belgrád között
        • a nemzetiségeknek nagyobb jogokat ígért – emlékezgetünk, hogy a nemzetiségek a szabadságharc idején a Habsburgokat támogatták
        • fogadtatása: a nemzetiségeknek szóló nagy engedmények miatt a magyarokat megosztottá tette, az önálló államban gondolkodó nemzeteknek pedig kevés volt

Út a kiegyezés felé

Az elnyomás, az abszolutizmus az 1860-as években mind a Habsburg hatalomnak, mind a magyarságnak egyre nehezebben fenntartható volt. A két fél 1867-ben kötötte meg az ún. kiegyezést, amihez mindkettőjük feladott valamennyit korábbi elveiből.

Az osztrák fél nehézségei

• a problémák
  • világossá válik, hogy Ferenc József mind bel-, mind külpolitikájában megvalósíthatatlan célokat tűzött ki maga elé
    • külpolitika: cél a vezető szerep Németországban és Itáliában
      • sorozatos kudarcok
        • az olasz egység harcai
          • a solferinói vereség és Garibaldi sikerei – 1859-60
        • a német egységből való kiszorulás
          • a königgrätzi csata - 1866
        • belpolitika: cél a soknemzetiségű birodalomból centralizált monarchia kialakítása
          • sikertelen
          • az abszolutizmus fenntartása hatalmas költségeket jelentett
            • a Magyarországon állomásozó nagy létszámú katonaság és a kiterjedt bürokrácia
          • a magyar ellenzék és az osztrák liberálisok folyamatos támadásai
            • a magyar passzív ellenállás miatt a helyzet hosszú távon fenntarthatatlan volt
          • az enyhülési kísérletek
            • Ferenc József több vezető politikust menesztett
              • Bach belügyminisztert és Kempen bárót, a rendőrség vezetőjét
            • Ferenc József 1860-61-ben a Habsburg Birodalom belső reformja mellett döntött
              • a birodalomban alkotmányt hozott
                • az abszolutizmus által Magyarországnak Ausztriába történő beolvasztását fenntartotta, de az egyes népeknek jelentős önállóságot biztosított volna
                  • Magyarországon visszaállította az alkotmányt
                  • összehívta az országgyűlést
                  • a hadügy és a külügy azonban az uralkodó kezében maradt és a pénzügyekben és a katonaállítási kérdésekben is szűk volt a tervezett magyar országgyűlés hatásköre
                • az oktatás nyelve Magyarországon a magyar lett

• Hogyan viszonyulnak a magyarok a változásokhoz?
  • Deák Ferenc volt a legjelentősebb magyar politikus
    • az ő alapelve: ragaszkodik az 1848. áprilisi haladó törvényekhez, de nem kell, hogy kilépjenek a Monarchiából, csak nagyfokú önállóságot akar
  • a magyarok válasza az alkotmányra a teljes elutasítás volt
    • ekkor alakul ki az a mondás: „nem engedünk a 48-ból” – ez a 48-as áprilisi törvényekre való utalást jelentette
  • Ferenc József válaszul feloszlatta az országgyűlést és visszatért az abszolutista irányításhoz

A magyar fél nehézségei

• a magyar társadalom belefáradt az ellenállásba
• a magyar gazdaságnak is szüksége volt a nyitásra
  • a külföldi tőke csak rendezett, megbízható körülmények között érkezik egy országba
• kiderült, hogy a követeléseiket nem tudják elérni
  • sem egy gyorsan kirobbanó forradalom nem jön létre
  • sem az emigrációban élők nem tudtak külföldi segítséget szerezni
• az enyhülési kísérletek
  • Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba
    • ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni
    • ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni
    • a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül