A rendi gyűlés 1789-ben

-          az uralkodó 1788-ban összehívta a rendi gyűlést

o   Mi az a rendi gyűlés?

•   az abszolutizmus előtti államforma a rendi monarchia volt, ahol a király és a rendek együtt gyakorolták a hatalmat, úgy hogy egy rendi gyűlésen (országgyűlésnek vagy parlamentnek is nevezhetjük) találkoztak

o   Mi történt a rendi gyűléssel az abszolutizmus időszakában?

•   az uralkodó egyszerűen nem hívta össze, mert elég bevétele volt ahhoz, hogy egyedül irányítsa az államot, nem kellett a rendek érdekeit is figyelembe vennie

o   1789-ben a fentebb részletezett okok miatt XVI. Lajos összehívta a gyűlést

•   mindezt 1614 után először tette francia uralkodó, tehát 175 év után
•   ezért utána is kellett nézniük ekkor az iratokban, hogyan is működik maga a gyűlés

-          a francia rendi gyűlés felépítése

o   az első rend a papság volt

o   a második rend a nemesség

o   a harmadik rendbe elsősorban a polgárság tartozott, de ide sorolták a városi nincsteleneket és a szabad parasztokat is

o   a rendi gyűlés működése

•   mind a három rendnek egy-egy szavazata volt
•   a harmadik rendet így az első két rend együttműködése mindig ki tudta zárni a döntési folyamatból

-          az 1789-es rendi gyűlés

o   a harmadik rend váratlan lázadása

•   a harmadik rendbe a felvilágosodás elveit magukénak érző, radikális személyek kerültek
•          főleg ügyvédek és alacsonyabb társadalmi csoportokból származó szakemberek
•   mivel úgy érezték, hogy ők képviselik Franciaország lakosságának 90%-át, de a két másik rend el tudja érni, hogy leszavazzák őket kijelentették, hogy a rendi gyűlést nemzetgyűléssé alakítják át
•          a nemzetgyűlés azt jelenti, hogy nem rendekben gondolkoznak, hanem az ország ügyeiről az egész nemzetnek kell dönteni
•          Kik alkotják ezt a nemzetgyűlést?

o   hát ők maguk, hiszen ők képviselik a parasztokat, a városiakat, a lakosság nagy többségét

•          Mit csinál a nemzetgyűlés?

o   kidolgozza az ország alkotmányát

o   az uralkodó megpróbálja megakadályozni ezt

•   javítási munkálatok miatt a király bezáratta az üléstermet

o   a nemzetgyűlés a közeli labdaházba vonult és itt folytatták megkezdett munkájukat

•   a labdaház egy csarnok volt, ahol a korban egy tollaslabdához hasonló játékot játszottak
•   a harmadik rend úgy határozott, hogy addig üléseznek, míg Franciaországnak alkotmányt nem hoznak
•   nagy hatással lehetett rájuk az amerikai alkotmány
•   a franciaországi polgári szalonokban az újságokból, röpiratokból a világ dolgai iránt érdeklődő polgárok részletesen végigkövették az amerikai alkotmányozási folyamatot, ami mindössze két évvel korábban, 1787-ben hozta meg alkotmányát
•   a másik két rend is csatlakozott a nemzetgyűléshez, tehát nemesek és a papság is részese volt

A forradalom kitörése

-          az utca forradalma

o   a hangulat az utcára is átterjedt, aminek az egész francia forradalom során nagy szerepe volt

•   július 14. – a nép megostromolja a Bastille-t
•          a Bastille egy börtön volt, ahol korábban sok volt a politikai fogoly, ezért az abszolutizmus szimbólumává vált
•          a Bastille méretei miatt is szimbóluma volt az abszolutizmusnak, ugyanis kiemelkedett a korabeli Párizsból
•          az őrséget lemészárolták, a parancsnokokat és a polgármestert meglincselték

o   az ostromlók csak pár fogvatartottat találtak

o   a forradalmárok jelképei

•   a kokárda
•          a francia trikolor, vagyis a három szín jelenik meg
•          felirata: szabadság, egyenlőség – a forradalom fő követelései
•   a Marseillaise
•          azért nevezték így, mert először Marseille város önkéntesei énekelték
•          ez ma Franciaország himnusza
•   a felkelők megalapították a nemzeti gárdát
•          ez a király erőszakos fellépése ellen védte volna a felkelőket
•          a fegyvereket elkobozták, többek közt a Bastille-ból is
•          ők alkották tehát a forradalom fegyveres erejét

o   október 5. – asszonyok menete

•   Párizsban a családjukat ellátni akaró asszonyok indultak el, kenyeret követelve
•   a menethez férfiak, fegyveresek is csatlakoztak, még ágyúkat is vittek magukkal Versailles-ba
•   a tömeg a királyt Párizsba kísérte, aki onnantól a párizsi palotájában élt
•          Versailles az abszolutizmus, a régi rendszer szimbóluma volt, ahol a király a néptől szinte kiemelkedve, egy másik világban élt
•          Párizsban ellenben a nép részének volt érezhető
•          Párizsnak gyakorlatilag felügyeleti joga lesz a királyon, Párizs foglyává vált
•   a királyt nem a királyi gárda, hanem a forradalmárokból álló nemzeti gárda kísérte Párizsba, akik a királyi gárda pár kivégzett tagjának a fejét is vitték dárdákon
•   annak a királynak a számára, aki egy éve még fényes ünnepségeken és vadászatokon vett részt hatalmas versailles-i birtokán, ez egy megalázó és megdöbbentő helyzet volt

-          a vidék forradalma

o   a megmozdulások a vidékre is átterjedtek

o   a nehéz helyzetben lévő parasztság főleg nemesek ellen fordult, betörtek a nemesi kúriákba, meglincselték a nemeseket

o   ezt a „nagy félelem” időszakának hívjuk

•   a nemesek a fellázadt parasztoktól, a parasztok a nemesek bosszújától tarthattak