-          Mi volt a célja a kalandozásoknak?

o   zsákmány- , fogolyszerző- és adóbehajtó-hadjáratok, vállalkozások

o   Mit jelent az, hogy adóbehajtó vállalkozás?

•   a magyarok egy idő után a hírükből is meg tudtak élni: egy párszor kifosztott területre a következő évben már úgy érkeztek, hogy az ott élők inkább egy nagy összeget kifizettek a magyaroknak, csak ne dúlják fel területüket

o   Mit raboltak?

•   főleg nemesfémet, luxuscikkeket (textília, selyem, brokát), rabszolgát szereztek
•   a legyőzött ellenséget a magyarok megadóztatták, bizonyos mennyiségű nemesfémet kellett szolgáltatniuk
•   elsősorban monostorokat raboltak ki

-          Miért alakultak ki a hadjáratok?

o   azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a letelepedéssel hogyan változott meg a magyar társadalom megélhetése, bevételei

•   a magyarok kezdetben nomád életmódot folytattak
•          az állattenyésztésnek volt nagy szerepe

o   Hogyan változott meg mindez a Kárpát-medencében, a letelepülés után?

•   az állattenyésztéshez nem voltak meg a nagy legelők
•   az állattenyésztés szerepe lassan csökkent, a földművelésé nőni kezdett

o   a gazdaság tehát kevesebbet termelt, valahogyan ki kellett egészíteni ezt a korábbi szintre: ezért indultak a kalandozások

-          Mikortól vezettek hadjáratokat?

o   a kalandozások az első forrásoktól, 830 körültől már megvoltak, a honfoglalás nem változtatott ezen

-          Mi volt a hadjáratok iránya?

o   nyugati és déli irányban vezettek hadjáratokat

o   az Atlanti-óceánig kalandoztak, Itáliát és a mai Belgiumot is bejárták, de Konstantinápolyt is ostromolták

-          Kik vettek részt a kalandozásokban?

o   a 9. században a kalandozások törzsszövetségi, majd fejedelemségi vállalkozások voltak, később, a 930-as évektől már inkább törzsi vagy néhány törzs együttes akciói, tehát nem központilag megszervezettek

•   Mire következtethetünk ebből a magyarság államszervezetére?
•          laza volt, a fejedelem hatalma csökkenhetett, a törzsek hatalma nőtt

o   a katonák a törzsfők fegyveres kíséretének tagjai, tehát lényegében „hivatásos” harcosok voltak

-          Milyen volt a magyarok harcmodora?

o   20 000 fő, mely a nyugatiaknak nagynak számít

o   könnyűlovas haderő

•   a nehézlovasok páncélt, sisakot viselnek és általában lándzsát, szablyát
•   a könnyűlovasokon nincs sisak vagy páncél, jóval gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul mozognak és könnyebben használható fegyvereik vannak

o   Mi volt a fő fegyvere a magyaroknak?

•   a reflexíj előnye a nyugaton ekkor használt 2 méter hosszú, nehézkesen felajzható botíjjal szemben az, hogy könnyebb volt vele bánni, ez 70-80 cm-es, s lovaglás közben is lehetett használni + a magyarok kengyelt is használtak

o   taktikájuk

•   főleg rajtaütések
•   futást színleletek, majd körülzárták az ellenséget
•          ez ismert taktikája a magyaroknak, de nem ők találták ki: a nomád népek Ázsiában már évszázadokkal korábban alkalmazták ezt

o   Kegyetlenek voltak-e a magyarok?

•    „a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket”
•   elég sokakat megöltek a források szerint

-          eseménytörténet

o   926 – St. Gallen – ez a legismertebb forrás

o   I. Ottó vezetésével létrejön az egységes német királyság

o   955 – Lech mezeje, Augsburg mellett, döntő vereség

•   a 940-es években lassan – a megerősödő Ottó vezette német területek miatt – a nyugati kalandozó útvonalak lezárultak
•   a csata
•          Ottó király 6-8 ezer fős seregével legyőzi a kétszer akkora magyar sereget
•          Konrád herceggel érkezett erősítés, s közelharcra kényszerítették a magyarokat, ami nekik nem feküdt
•   jelentősége
•          a sereg nagy része megmaradt, de a vezéreket kivégezték
•          fontos: a magyar legyőzhetetlenség mítosza szenved komoly csapást
•   Lehel és Bulcsú felakasztása
•          a magyarok úgy gondolták, hogy a legyőzöttek szolgálnak a túlvilágon a legyőzőnek, így számukra nagy csapás volt elképzelni vezéreiket (Lehel, Bulcsú) a németeknek szolgálni
•          a Lehel-kürtje legenda erre jön létre

o   a magyar vezér a kürtjével a császárt megölte: „Te leszel az én szolgám a másvilágon!”

o   Konrádnak hívják a legendában a császárt, valójában nem volt császár, csak egy vezér, de ő tényleg meghalt a csatában egy nyílvesszőtől – tehát van alapja, de nem kürt és nem Lehel, hanem egy harcos és egy nyílvessző ölte meg

o   970-ig – Bizánc elleni hadjáratok

•   kelet felé még másfél évtizedig kalandoztak a magyarok – 970, Arkadiupolisz – vereség a bizánciaktól
•   Botond monda

-          a hadjáratok lezárásának okai

o   a magyarok harcmodorát kiismerték

o   a fejedelmek egyéb bevételei miatt már nem volt akkora szükség a zsákmányszerzése

o   megkezdődött a magyarság beilleszkedése Európába