A városok lakói – a polgárok

• a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
• a különbséget a vagyoni helyzet jelentette
• a gazdag rétegek
• iparosok, kézművesek
• az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
• ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
• külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
• szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
• meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
• milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
• a munkára fordított időt
• az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
• tiltották a reklámot
• a céhekbe való bekerülés
• évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
• az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
• a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
• a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
• a céh szociális juttatásokat is adott
• halál után a családot is segítik
• a kereskedők
• a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
• az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
• bankárok
• a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
• megszületik a bankvilág
• pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
• szegény rétegek

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

• levantei kereskedelmi útvonal
• Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
• a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
• a Hanza szövetség
• észak-német városok kialakította szövetség
• az elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
• a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon keresztül egy szárazföldi út kötötte össze