- Poroszország megerősödése
o az egyetlen új jelenség és új nagyhatalom a korszakunkban Poroszország
o a 18. században feltűnő, a legfejlettebb katonasággal rendelkező, német nyelvű porosz birodalom uralkodócsaládja volt a Hohenzollern család
o az ország kiadásainak 80%-át a hadseregre fordították
o a leghíresebb uralkodó Nagy Frigyes volt, aki az államot felvirágoztatta
Változás a társadalomban
- a társadalmi csoportok
o a nemesség
- társadalmi vezető szerepük alapja a származás, a „vér”
- lehetett valaki bármilyen tehetséges, gazdag, iskolázott, ha nem származott nemesi családból, nem nyerhette el a nemesek kiváltságait
- vezető szerepének alapja a nagy földbirtok
- kiváltságokkal rendelkeznek
- az adómentesség a legfontosabb
- az arisztokráciába való kerülésről
- a német területeken és Magyarországon gyakorlatilag alig lehetett bekerülni ebbe a társadalmi csoportba
- a családon belül régről kialakított karrier lehetőségeik voltak
- a legidősebb fiú örökölte a címet és a birtokot
- a második fiú a hadsereg vagy az államapparátus vezető tisztségeiben találhatott karriert
o az államapparátus és a hadsereg tisztjei szinte kizárólag nemesek voltak
- a fiatalabb fiúk gyakran az egyházban futottak be karriert
o a papság
- régtől fogva kiváltságos réteg
- mivel az európai államok felvállaltan keresztények voltak, így a felsőpapságnak, az érsekeknek és a püspököknek nagy szerepe volt az állam vezetésében is
o a polgárság
- főleg városiak, a vidéki parasztságtól elszakadtak
- nekik is voltak kiváltságaik
- gazdasági szempontból az újkorban nagyon megerősödtek
- a vagyonukat a kereskedelemből és a manufaktúrákból szerezték
o a parasztság egy külön, de a messze legnagyobb csoportot alkotta
- mindenhol a legnagyobb réteg
- politikai jogai nincsenek
- a jobbágyi állapot Európa nyugati felén többnyire átalakult szabad bérlői rendszerré, de a német területeken és Kelet-Európában megmaradt az erős jobbágyi függés
- Mi a különbség a szabad bérlő státusza és a jobbágyé között?
o nincs robot
o nincsenek ajándékok
o a jobbágy felett nem a földesúr ítélkezik az úriszéken, hanem az állam
o feszültség a társadalmon belül
- az európai arisztokrácia tagjai nem vehettek részt az üzleti életben: nem kereskedhettek, nem lehettek manufaktúra-tulajdonosok
- ezt a német államokban törvénnyel is tiltották, Franciaországban inkább a hagyományok és az íratlan törvények alapján állt
- Angliában viszont a nemesek is bekapcsolódtak a vállalkozásokba
- ebből kifolyólag a 18. században az arisztokrácia gazdasági helyzete romlani kezdett, főleg a megélénkülő kereskedelemből, világkereskedelemből, a manufaktúrák tömegtermeléséből meggazdagodó nagypolgárokhoz képest
- a kereskedelem a 17-18. századtól hozott igazán nagy vagyonokat
- a nagypolgárok szerettek volna kormányzati pozíciókhoz jutni
- ez a fényűzésben élő, születési kiváltságok alapján a társadalom élén álló arisztokrácia és a kevesebb kiváltsággal rendelkező, de gazdaságilag erősebb polgárság között komoly feszültségeket okozott
o ez különösen Franciaországra igaz
A gazdasági problémák
- éhínségek
o Európa népessége 1700 és 1800 között 120-ról 200 millió főre nőtt
- eközben az élelmezés nem nőtt ilyen mértékben
o nem megy végre érdemleges technikai fejlődés a mezőgazdaságban
- a paraszti terhek gyakorlatilag még sok helyen középkorias viszonyokat jelentenek
o az élelmiszerárak magasak, gyakran van éhínség
- a szegények kiadásainak felét kenyérre költötték; 1789-ben 88%-ot
