Magyarországon a Bach-korszakban, az elnyomás alatt az ellenállásnak számos formája alakult ki. Egyes, konkrét személyek példáján keresztül nézzük meg, hogy mik voltak ezek.

• Deák Ferenc és a passzív ellenállás
  • a forradalom és szabadságharc nagyjai közül Kossuth emigrált, Széchenyi elmegyógyintézetbe került, Wesselényi meghalt
  • közülük tehát csak Deák van olyan helyzetben hogy mintaként tőle lehet várni valamilyen iránymutatást
  • Mit csinál ő? Mit lehet egy ilyen helyzetben csinálni?
    • semmit, ami elég sokat jelent ebben a formában
    • nem vállalt hivatalt, nem működött együtt a kormányzattal, a közélettől visszavonult
    • ezt passzív ellenállásnak hívjuk
    • ezt akár odáig is el lehet vinni, hogy valaki nem fizet adót, nem válaszol a hivatalos levelekre, a kormányzatot gyakorlatilag nem fogadja el törvényesnek
  • Könnyű ezt csinálni?
    • nem, aki tehetséges, szeretne szép pályafutást a szakmájában, akár politikusként, hogy a népéért tegyen valamit nagyon nehéz választás elé kerül, hiszen nem tudhatja mennyit kell feladnia az életéből
    • így voltak, akik vállaltak hivatalokat, de sokan Deák példáját követték
  • Noszlopy Gáspár
    • egy gerillacsapatot szervezett, és a Kecskeméten átutazó Ferenc József elfogását tervezte.
    • 1852-ben fogták el, Bécsben kötél általi halálra ítélték és a következő év tavaszán kivégezték, társait várfogságra ítélték
  • Libényi János
    • Libényi János szabólegény merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen
    • Libényi, ha minden igaz Aradon teljesített szolgálatot a szabadságharc végén és szemtanúja volt a tábornokok kivégzésének
      • ekkor elhatározta, hogy megöli a császárt
    • felvette a kapcsolatot az ellenállókkal
      • 1853-ban a sétáját végző császárhoz lépett, aki mellett csak egy katona őrködött, hirtelen odaszaladt és a nyakába szúrta a kését
        • Ferenc József egyrészt a merev katonai gallérjának köszönhette megmenekülését, illetve egy járókelőnek, aki a lebénult katona helyett ártalmatlanná tette a merénylőt
      • Ferenc József viszonylag gyorsan felgyógyult, Libényit pedig felakasztották
        • sokakat letartóztattak, pedig Libényi maga tervelte ki merényletét: például belehalt a kihallgatásba egy öreg szabómester is, akinek a műhelyében Libényi fiatalon dolgozott és évek óta nem is találkoztak
      • Ferenc József megmenekülésére építették Bécsben a Votivkirchét
    • a betyárok
      • az osztrák rendfenntartók ellen is felléptek, így sokan hősként kezelték őket, pedig alapjában bűnözők voltak
    • Széchenyi István temetése
      • ténylegesen beleőrült az ország pusztulása miatt érzett lelkiismeret furdalásba: a Bécs melletti Döbling magán-elmegyógyintézetében került
        • még a szanatóriumot is alig hagyja el, naplóírását 10 évre felfüggeszti
      • az 1850-es évek végén újra aktívvá vált: álnéven jelent meg a Bach-rendszert támadó könyve
      • a Habsburg rendőrség válaszút elé állította: vagy elmebeteg, s akkor egy állami osztrák elmegyógyintézetbe kerül át döblingi magánszanatóriumából vagy egészséges és akkor bíróság elé áll
        • Széchenyi öngyilkosságot követett el
      • Széchenyi nagycenki temetésén 10 000-en, a pesti gyászszertartáson 80 000-en voltak
    • Teleki Blanka
      • Teleki Blanka grófnő a forradalomra emlékeztető relikviákat gyűjtött
      • az üldözöttek bújtatása miatt később hosszan börtönben ült, szabadulása után külföldre költözött
      • sokan régi honvédzászlókat, Kossuth-bankókat rejtegettek, ezek motívumait ruhákra hímezték
      • gyakori volt férfiaknál a Kossuth-szakáll viselése
      • a Kossuth-nóta éneklése szintén az ellenállás, kis mindennapi megnyilvánulása lehetett
      • a hatalom nevetséges kicsinyességgel üldözött mindent, ami a forradalomhoz kötődött, így minden kis ügy nagy visszhangot váltott ki a tömegekben
    • Arany János: Walesi bárdok