A magyar államalapítást elsősorban Szent István királyhoz szoktuk kapcsolni, de valójában apja, Géza fejedelem kezdi el ezt a folyamatot.

Géza fejedelem uralkodása (972-997)

-          Géza a 10. század második felében élt és volt a magyar törzsszövetség felett álló fejedelem

-          Nézzük milyen problémákkal szembesült fejedelemként!

o   külső helyzet

•   megerősödő ellenfelek
•          a kalandozó hadjáratok – lezárulnak
•          962 – a Német-római Császárság megalapítása
•          Bizánc és a bolgárállam
•          Lengyelország is megerősödött

o   belső helyzet

•   viszonylag nagy a törzsek önállósága
•   Ezt honnan tudjuk?
•          a kalandozásokat nem a fejedelem, hanem a törzsek vezették

-          Milyen fontos lépéseket kell megtennie előbb-utóbb a magyar fejedelemnek?

o   kiterjeszteni hatalmát az egész ország területére

o   megvédenie magát az erősödő szomszédoktól

o   Mi az, ami nélkül nem lehet betagozódni Európába?

•   a kereszténység felvétele nélkül
•   nem tudunk egy olyan európai népet sem mondani, ami a középkorban pogányként fenn tudott volna maradni Európában

A kereszténység felvétele

-          a kereszténység felvételének kezdete

o   Géza a Német-római Császársághoz fordult, ami Magyarország nyugati szomszédja volt és több érsekség és püspökség is található volt itt

o   Géza követséget küldött I. Ottóhoz

•   Ottó térítő papokat küldött az országba
•   Brúnó, St. Gallen-i szerzetes 5000 magyart térített meg
•          a fejedelem, a családja és magyar előkelők vették fel a kereszténységet

-          Vajon egyből keresztény hitre is tértek?

o   van egy ismert forrásunk Gézának a kereszténységhez való viszonyáról:

•    „A mindenható istennek és különböző képzelt istenségeknek áldozott. Amikor püspöke emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, hogy elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.”
•   tehát valójában nem tért át a keresztény hitre
•   nem vallási, hanem politikai, hatalmi szempontból volt fontos ez számára

-          a pannonhalmi apátság alapítása

o   a bencések szerzetesrend rendháza

Géza külpolitikája

-          kerülte a háborúskodást

o   a belső hatalmát meg kellett szilárdítania a fejedelemnek, ami nem ment volna külső háborúskodásokkal együtt

-          Hogyan tarthatta fenn a békét erősödő szomszédjaival?

o   házasságok kötésével

o   Gézának sok gyermeke volt és az ő férjeik, feleségük diplomáciai kapcsolat kiépítését jelentette a szomszédos államokkal

•   István egy német fejedelmi család lányát, Gizellát vette nőül

-          törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése

o   Géza sikeres ebben, de a forrásaink nem sok mindent árulnak el

o   kiegyezések mellett valószínűleg véres harcokban erősíti meg hatalmát az országon belül, de ellenfelei nevét sajnos nem ismerjük

Szent István uralkodása

Az öröklés problémája

-          Géza 997-ben meghalt

-          azzal kapcsolatban, hogy ki legyen az utóda vita alakult ki

o   alapjában egy ilyen helyzetben nem kellene, hogy trónviszály alakuljon ki, hiszen az öröklési rend meg van határozva

o   itt a helyzet azonban bonyolultabb volt: két öröklési rend, két államfelfogás állt szemben egymással

-          a keresztény öröklési mód: az elsőszülött fiú örökli a trónt

o   ez Géza fia István

-          a pogány öröklési elv: a család legidősebb, vezetésre alkalmas férfitagja örökli a trónt

o   rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse

o   ez jelen esetben Koppány

o   az Árpádok nemzetségéből származik, apja Tar Szerénd volt, ő Árpád ükunokája, de biztos családfát nem tudunk felvázolni

•   tehát az Árpád nemzetségen belüli viszályról van szó

-          István és Koppány között harc alakul ki az utódlásért

o   Kik támogatják őket?

•   Istvánt
•          a Gézához is hű főurak
•          felesége, Gizella miatt a Német-római Császárság
•   Koppányt
•          a pogány magyarok többsége
•          számukra idegen a keresztény világ és sokan anyagi helyzetüket is veszélyeztetve érzik a kereszténység terjedése miatt

o   a seregek

•   István: modern, nyugati módra felfegyverzett páncélos lovas haderő
•   Koppány: hagyományos magyar, könnyűlovas haderő

o   István Veszprém mellett legyőzi Koppányt

o   Koppány testét négyfelé vágatta és kitűzte a legnagyobb várak kapujára

•   Győr, Esztergom, Veszprém és Erdély
•   elrettentés: így jár, aki szembeszáll Istvánnal

-          997 – Esztergomban fejedelemmé választották Istvánt

Az ország egyesítése

-          ahogy korábban beszéltük: az ország nem volt a fejedelem „birtokában”, a törzsfőknek nagyfokú önállósága volt

o   az ország egyesítésének folyamatát Géza kezdte el, de fiára Istvánra is nagy feladat várt

o   István is békés külpolitikát folytatott, hadseregével országon belüli ellenfelei ellen vonult

-          Koppány legyőzése - 997

o   szállásterülete: Somogy

o   eredmény: Istváné az egész Dunántúl

-          Gyula törzsi területének elfoglalása

o   szállásterülete Erdély volt

o   István 1003-ban indított sikeres hadjáratot ellene

-          Ajtony leverése

o   Marosvár székhellyel külön országot működtetett, hatalmas állatállománya volt, vámokat szedett, a keleti kereszténységet vette fel és monostort is építtetett, habár maga pogány módon élt

-          István az egész Kárpát-medence urává válik

o   a legyőzött törzsfők, nemzetségfők területe közvetlenül az ő kezébe került

A királyi cím felvétele

-          Istvánt ezt követően megkoronázták

-          Ki küldhette a koronát?

o   a pápa vagy a császár

o   II. Szilveszter III. Ottó nevelője volt, jó volt a viszonyuk és a korornaküldés idején Ottó Rómában tartózkodott: a pápa a császár egyetértésével, támogatásával küldhette a koronát

-          Mi volt a jelentősége a koronázásnak?

o   lényegében a nemzetközi elismerést jelentette István számára

o   a pápa és a császár is elismerte ezzel Istvánt keresztény uralkodónak

o   a korona nem csak világi, hanem egyházi hatalmat is jelent

•   az uralkodó egyházi ügyekben is dönthetett

-          Mikor történt a koronázás?

o   1000 dec. 25. (Nagy Károly, dec 26. István vértanú napja)

o   vagy 1001. jan. 1. (az ezredévi világvége elmúlta)

o   nem tudjuk pontosan, az 1000-es évszámot fogom kérni a számonkérésekben

Az államiság megteremtése

-          a Kárpát-medencében magyarok éltek 1000, az államalapítás dátuma előtt és után is, mi változik ekkor?

-          az állam az embereknek egy szervezett egysége

o   100 évig a honfoglalás után laza szabályok voltak, a magyarok itt éltek együtt a Kárpát-medencében, de még nem beszélhettünk megszervezett államról

-          István a keresztény magyar államot teremti meg, s a keresztény állam sok tekintetben szervezettebb, mint a nomád állam

-          vannak az államiságot kifejező elemek, amelyek ma is jelen vannak:

-          pénzverés

o   István is veret pénzt, valószínűleg Esztergomban

o   jó minőségű, szinte színezüst pénz volt

o   a magyar társadalom már eredeti funkciójában használta, a 10. századi külföldi pénzeket még átfúrva, díszként viselték

-          törvényhozás

o   két törvénykönyve ismert

o   ezeket nyugati, főleg német minták alapján készíttette, vannak teljesen szöveghű fordítások

o   témák

•   egyházi ügyek, javak védelme
•   magántulajdon védelme
•   a keresztény vallás előírásainak betartása

-          oklevélkiadás

o   német írnokok német mintára adták ki az okleveleket

-          adószedés

o   korábban katonai szolgálattal tartozott az államnak egy szabad

-          összefoglalóan: István német segítséggel, német mintára szervezte államát