• a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében
• a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk

Változások a gazdaságban

• a pénzforgalom megnövekszik
  • a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe
    • a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben
    • az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt
  • a változás
    • a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
      • a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez
      • vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra vihetnek
    • a nagyvárosok kialakulása
      • vagyis lesznek olyan emberek, akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek
    • Európa áttér a pénzhasználatra
  • a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak
    • a pestis hatására erősen csökken a népesség
    • így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége
    • a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre
      • kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem
      • lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért
    • a posztóipar előretörése
      • alapanyaga a birka gyapja vagy bizonyos növények (len, kender)
      • a jobbágyok vagyonosabbá válásával jobban megfizethették a ruhákat
      • megjelenik a lábbal hajtott szövőszék
      • a földesurak gyakran legelőkké alakították a föld jelentős részét

Változások a társadalomban

• a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek
• a változás
  • a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak
  • az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe
  • ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük
    • rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették
  • az egyes rendek
    • egyháziak
    • városi polgárok
    • nemesek
    • ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen

Változások a politikában, az államok működésében

• a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe
• a változás
  • a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát
    • folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket
  • kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól
  • ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam
    • ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe
    • a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek
    • angol mintára parlamentnek nevezünk
    • a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását
  • Mit akarnak elérni az egyes szereplők?
    • a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
      • újabb adókat vet ki
        • az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat
      • katonákat toboroz egy háborúhoz
    • a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak
      • a városiak újabb jogokat
      • a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett
      • a papok nagyobb önállóságot
    • az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett