Problémák az István halála utáni időszakban

o   pogányság

•   egy új hitre való áttérés nem megy egyik napról a másikra
•          sok olyan új dolgot vezettek be Magyarországon, ami az embereknek nem tetszett és a kereszténységhez köthették
•          az öröklési rend megváltozása
•          tizedfizetés, kötelező misére járás
•          az új birtok- és tulajdonviszonyok miatt vesztes réteg a kereszténységgel azonosítja problémái forrását
•   István olyan ellenfelei, akik pogány módon éltek
•          Koppány
•          Vazul, kinek a fülébe forró ólmot öntetett és megvakíttatta
•   a Vata-féle pogányfelkelés
•          Vata Békés várának ura volt, törzsfő lehetett, aki, hogy uralmát megőrizze felvette a kereszténységet, de pogány szokásokat követett
•          nem sokkal István halála után kialakuló mozgalma gyorsan egész Kelet-Magyarországra kiterjedt, főleg szabad magyarok, pogányok támogatták
•          a felkelők papokat gyilkoltak, templomokat fosztottak ki

o   Gellért püspököt is meggyilkolták

•   Gellért 1018 körül érkezett Magyarországra, eredetileg szentföldi zarándokútra megy, de itt marasztalják
•   a bencés szerzetes Imre herceg nevelője lett
•   Ajtony legyőzése után a csanádi püspökség élére került, feladata a püspökség kiépítése lett
•   István halála után a legbefolyásosabb egyházi méltóság lett
•   a pogányok a Kelen-hegyről egy két kerekű kordéban lelökték
•          Orseoló Pétert elfogták és megvakították, később halt meg
•          végül az új uralkodók, Vazul száműzetésből visszatérő fiai, András király és Béla herceg verik le a felkelést

o   általános elszegényedés

•   régen a férfiak a törzsfők fegyveres kíséretét alkották, de a zsoldosseregek kialakulásával nem volt rájuk katonaként szükség
•   a tulajdonviszonyok átalakulása
•          a keresztény, feudális állam abban különbözik leginkább a nomád államtól, hogy megteremti a föld magántulajdonát
•          a nomád államnál a törzs birtokában voltak a földek, nem volt magánbirtok, most pont fordítva van
•          a magántulajdon fogalma sok tekintetben új volt az emberek számára
•   a probléma a tolvajlás elszaporodása volt, mert az emberek még nem értették meg és nem fogadták el a magántulajdon létét
•   nem feltétlenül lopni akartak, hanem amit elvittek azt a közösség tulajdonának tekintették

o   vándormozgalom

•   mivel sokan elszegényedtek, de a középkori földesúr-jobbágy viszonyt nem akarták elfogadni ezért megszöktek a földekről, mert nem akarták a szolgáltatásokat teljesíteni
•   ők kóborló, vándorló életmódot éltek, gyakran tolvajlásból tartották el magukat
•   Miért nem szereti ezt a réteget az újonnan létrejövő állam?
•          nem lehet őket nyilvántartani
•          nem lehet adót és tizedet szedni attól, akit nem lehet elérni

o   trónviszályok

•   az István halála utáni évtizedben nagyon sok király uralkodott az országban
•          1038 és 1077 között 39 év alatt 6 királyunk volt
•          ez értelemszerűen rossz az országnak, hiszen nem lehet egy tervet, irányvonalat, koncepciót végigvinni, ha gyakran jön új uralkodó
•   e mellett nem csak uralkodóváltások voltak gyakran, de trónviszályok is
•          az öröklés rendje még nem volt teljesen biztos
•          István és Koppány is a keresztény, illetve a nomád öröklési rend alapján tartott igényt a trónra
•          volt uralkodó, akinek nem volt fia s ez okozott öröklési problémát
•   Nézzünk pár konkrét uralkodóváltást!
•          Orseoló Péter, aki Istvánt követte kétszer is uralkodott

o   a magyar főurak haragja űzte el

•          András és Béla Vazul testvérei voltak

o   András lett az uralkodó, de Béla is szerette volna megszerezni a trónt

o   „korona vagy kard” történet

o   Béla Lengyelországba menekült és innen tért vissza nagy hadseregével, amihez a magyarok nagyobb része csatlakozott és legyőzték András német hadseregét

•   a köszvényes Andrást már a Béla elleni mosoni csatában hordszéken vitték, onnan leesett és a magatehetetlen uralkodón átgázoltak a seregek, így kapott halálos sebesülést
•   Andrást az általa alapított tihanyi apátságban temették el, ő az egyetlen árpád-házi király, akinek a hamvai most is ott nyugszanak, ahová eltemették
•          Béla és a trón

o   3 évvel később dömösi kúriájában Bélát a ráomló trón megsebesítette, meghalt

o   külső támadások

•   a korszakban kevés külső támadás érte az országot
•   két legnagyobb szomszédunk:
•          nyugaton a Német-Római Császárság
•          délen, keleten a Bizánci Birodalom
•   a legnagyobb támadás a németek felől érte az országot
•          1052-ben Pozsony ellen hajóval támadott Henrik, de nem sikerült bevennie a várat és Zotmund megfúrta a hajóit

A problémák megoldása

-          a helyzet rendezése elsősorban Szent László és Könyves Kálmán uralkodása alatt következett be

o   mindketten hosszú ideig uralkodtak, tehetséges, sikeres királyok voltak

o   Szent László

•   legendás király – sok monda kapcsolódik hozzá
•   váradi sírja a középkori Magyarországon zarándokhellyé vált
•          szentté avatásakor 1192-ben választották el a koponyát a csontoktól és ezt egy díszes hermában, fejereklyetartóban helyezték el
•          a herma megsérült, s ez után készítették a Győrben láthatót, az ereklye ugyanis nem sérült
•   ábrázolása
•          a veleméri árpád-kori tepmlom is megmaradt, gyönyörű freskók vannak benne
•          László ábrázolása hiteles is lehet: a herma és a veleméri templom freskója nagyon hasonlít, pedig nem láthatták a hermát készítő Kolozsvári testvérek a freskót

o   Könyves Kálmán

•   műveltségével, ami a korban közismert, egy középkori királyunké sem ért fel
•   komoly irodalmi élet alakult ki udvarában
•   a krónikaírók Kálmánt gonosz, púpos, torz testű és lelkű embernek ábrázolták, de valószínűleg csak utóda bosszújából