a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be
1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború
a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal
Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben
a kiegyezés két fél között jött létre:
az Osztrák Császárság
a Magyar Királyság
Ki, kik nem voltak részesei a kiegyezésnek?
a birodalom többi népei
közülük a horvátok és a csehek tartottak volna igényt a magyarokhoz hasonló, önálló szerepkörre
az egyes népek így vagy az Osztrák Császárság vagy a Magyar Királyság területén éltek tovább
az állam neve Osztrák-Magyar Monarchia lett
egy nagy államalakulat jött létre
voltak ún. „közös ügyek”, melyek összekapcsolták a két félt
közös volt az uralkodó
közös volt a hadsereg
közös volt a külpolitika
közösek voltak a pénzügyek
Melyik félnek volt nagyobb befolyása a közös ügyekre?
az osztrák félnek, az uralkodó a Habsburg családból került ki
a külpolitika élén gyakran magyar politikus állt, de azt is Bécsből irányították
a két állam a többi ügyét maga, önállóan intézte
megállapodtak az alkotmányosság visszaállításáról
a megyei önkormányzatok visszaállítása is megtörtént
működött a magyar országgyűlés
ide a magyar választók magyarországi pártok képviselőit juttathatták be
két nagy párt alakult
a Szabadelvű Párt
a Függetlenségi Párt
a fő különbség a kiegyezéshez való viszony volt
a Szabadelvű Párt a kiegyezés híveiből, Deák Ferenc támogatóiból alakult, egy mérsékeltebb párt volt
a Függetlenségi Párt ellenezte a kiegyezést és egyáltalán nem akart engedni az 1848-as áprilisi törvényekből, ahol a hadügy, a külügy és a pénzügy is a magyar kormány felügyelete alatt volt
korszakunkban a választásokon kizárólag a Szabadelvű Párt nyert, a Függetlenségi Párt a legnagyobb ellenzéki párt volt
magyar kormány működött
a végrehajtást Magyarországon egy magyar kormány végezte
Ki volt a miniszterelnök?
mivel a kormány terveit a parlamentnek kell megszavaznia, így a kormányfő a legnagyobb parlamenti pártból került ki
hiszen ha nem így lett volna, a parlament leszavazta volna a kormány intézkedéseit és nem működött volna az ország
Melyik pártból került ki a miniszterelnök?
korszakunkban a Szabadelvű Pártból
az első, 1867-ben választott kormányfő Andrássy Gyula volt
1849-ben a szabadságharcban vívott szerepéért Andrássyt halálra ítélték
ő maga Párizsba emigrált, de távollétében névtábláját felszögelték egy akasztófára, így jelképesen végrehajtva az ítéletet
az 1850-es évek végén térhetett vissza Magyarországra
1867-ben pedig ő helyezte a koronát Ferenc József fejére, aki 18 évvel korábban halálra ítélte
a korszak leghíresebb miniszterelnöke Tisza Kálmán volt
ő 15 évig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót
Wekerle Sándor
a korszak első nem nemesi származású miniszterelnöke volt
az ő miniszterelnöksége alatt vezették be az állami anyakönyvezést és a polgári házasságot
addig csak az egyház adhatott össze egy párt, s elválni sem lehetett
a rendszer kiépítése: a magyar kormány több fontos intézkedést, reformot is hozott a kiegyezés után
magyar-horvát kiegyezés
Horvátország nagyfokú önállóságot kapott
nemzetiségi törvény
Melyek voltak a Magyar Királyság legnagyobb lélekszámú nemzetiségei?
a románok, szerbek, szlovákok
őket is elérte a nacionalizmus: a saját nyelv használatát, saját kultúrát akartak, és lassan megfogalmazódott a minél nagyobb politikai önállóság igénye is
Mi volt az 1848-49-es szabadságharc alatt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között?
a magyarok nem tettek semmilyen engedményt a nemzetiségeknek, ők úgy érezték, hogy semmivel nem lenne jobb nekik egy önálló Magyarország alatt
az, hogy a magyarok a nemzetiségekkel nem foglalkoztak, nagyban hozzájárult a szabadságharc kudarcához
a nemzetiségi törvényben, Európában szinte egyedülálló módon rendezték a nemzetiségek helyzetét
a közigazgatásban és az oktatásban használhatták saját nyelvüket
lehetővé vált nemzetiségi kulturális egyesületek alakítása
a probléma
a nemzetiségek nem elégedtek meg ezekkel a jogokkal, nagyobb politikai önállóságot követeltek
a magyar hatóságok néha nehezítették a meglévő jogokkal való élést
népoktatási törvény: erről külön fejezetben tanulunk
