-          a Bánk-bán féle merénylet

o   az arisztokrácia egyes csoportjai többször is kísérletet tettek a király hatalmának megdöntésére

•   oka: a nagy birtokadományokat gyakran külföldiek kapták
•   Gertrúd, András felesége a német birodalomból származott
•   Gertrúd családtagjai jelentős tisztségeket kaptak
•          a korabeli krónikaírók írnak a merániak túlkapásairól

o   1213-ban felkelés tört ki, melynek vezetői Gertrúd udvarának korábbi magas rangú tisztségviselői, Péter ispán és Bánk nádor voltak

•   a felkelésnek személyes sérelem is állhatott a hátterében, az biztos, hogy konkrétan Gertrúd ellen irányult
•   János esztergomi érsek kitérő választ adott: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz és ha mindenki beleegyezik én magam nem ellenzem.”
•   a felkelők közül Pétert karóba húzták, de Bánk csak a nádorságot vesztette el, ami a király pozíciójának gyengeségére utal

o   a Bánk bán történet egy író miatt vált ismertté

•   a 19. században Katona József írt belőle drámát
•   később ezt Erkel Ferenc megzenésítette, így operaként is szokták játszani
•   a dráma nem hiteles történelmileg

Az 1222.évi Aranybulla

-          1222: puccs: egy előkelői réteg kiszorította II. András híveit a királyi udvarból és magához ragadták a kormányzást

o   elsősorban azok a világi főurak voltak, akik kimaradtak a birtokadományozásokból és őket a társadalom más, a király politikájával szembenálló csoportok is támogatták

o   ez a réteg adattatott ki a királlyal egy oklevelet, melyet Aranybullának hívunk

•   a bulla latin szó, pecsétet jelent, vagyis egy arany pecséttel lezárt oklevélről van szó
•          az okleveleket viaszból vagy könnyen formálható fémekből, például ólomból készült pecséttel volt szokás hitelesíteni
•          ezt vagy ráütötték a pergamenre vagy zsinóron lógott le róla
•          a legfontosabb dokumentumokat arany pecséttel hitelesítették
•          a képen András egy másik pecsétjét láttuk, ugyanis az Aranybulla hét példánya nem maradt meg, csak későbbi másolatból ismerjük a dokumentumot

o   Mit tartalmazhatott az oklevél?

•   a kiállítók rávették a királyt, hogy jogaikat erősítse meg és rögzítse politikájának változtatását

-          az előkelők az Aranybullában

o   16: nem adományoz örök tulajdonba vármegyéket

o   30: ne viseljenek az előkelők két méltóságot

o   26: idegenek ne kapjanak birtokokat (itt Gertrúdra emlékezhetünk)

-          a királyi szerviensek az Aranybullában

o   az előkelők mellett egy másik rétege is kialakult a magyar társadalomnak a 13. századra, mely jogait az Aranybullában érvényre tudta juttatni

o   a királyi szerviensek

•   kisebb, független birtokosok, akik Szent István óta megőrizték önállóságukat
•   közvetlenül a királynak tartoztak szolgálattal, ezt jelzi a serviens regis (a király szolgálója) terminus is
•          ez a szolgálat katonai jellegű volt: a király és nem a megyésispán vezetése alatt vonult hadba
•          a király bíráskodott felettük
•   ők a későbbi nemesség rétegének elődje
•   helyzetük, céljaik
•          az előkelőktől féltek: nagy kiváltság a számukra, hogy nem a terület ura, hanem a király alá tartoztak
•   a 31 cikkelyből 11 foglalkozott a királyi szerviensekkel

o   az Aranybullában több olyan kiváltságot is kapnak, ami a későbbi legfontosabb nemesi jogok közt is megtalálható

o   összefoglalóan: tehát a 13. században kialakuló magyar nemesség első megjelenését látjuk

•   csak törvényes bírói ítélettel foghatók el
•   mentesülnek az adók és katonák beszállásolási kötelezettsége alól
•   leánya is örökölhet a birtokból, ami csak akkor száll a királyra, ha az egész nemzetség kihalt
•   csak idegen támadás esetén kell hadba menni, különben a király fizet nekik