Sztálin portré

-       neve: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, fedőnevein Koba vagy Sztalin

-       fiatalkora

o   a grúziai Gori városában született

o   apja kiskorában valószínűleg molesztálta, verte

o   szülei egyházi iskolákba járatták, ahol tiltott olvasmányaiban találkozott a szocialista eszmékkel

o   bankrablásokat követett el, börtönben is ült

o   a két forradalom közti időszakban a bakui munkásság körében tevékenykedett

•   ez időszakban hatszor tartóztatták le, s Szibériában érte a februári forradalom híre

-       a forradalom időszaka

o   1917 őszén Pétervárra ment, ám ott – az ezzel ellentétes későbbi mítoszokkal szemben – nem vett részt az októberi hatalomátvételben

o   bázisát növelendő – kezdetben óvatosan – pozíciókat szerzett híveinek, elsősorban azoknak, akiket még a Kaukázuson túlról megismert

o   már a 20-as évek elején bepoloskázta pártbeli ellenfelei telefonjait

o   1923-ban már napirenden voltak a Sztálin és Lenin környezete közötti összecsapások, melyek következtében Sztálin rendre megígérte, hogy megváltozik

-       személyisége

o   sajátos modora volt, amely környezete számára is kiismerhetetlenné tette: halk szavú, megfontolt, lassú beszédű, rezzenéstelen arcú emberré lett, aki mindig vigyázott arra, hogy olyat ne mondjon, amit később felhasználhatnak ellene

Sztálin, a diktátor

-         Sztálin pár év alatt önkényuralmat, vagyis diktatúrát épített ki

o   száműzések, perek, kivégzések, ellenfelei ellenőrzése és megfélemlítése, cenzúra

o   olyan hangulatot alakít ki, hogy senkinek eszébe se jusson megkérdőjelezni a hatalmát

-         leszámolások

o   koncepciós perek

•   nyilvános tárgyaláson a vádlott bevallotta bűnét
•         Sztálin állítólag egy üvegfalú szobából nézhette a tárgyalásokat, úgy hogy őt nem látták
•   az egész egy színpadi előadásra hasonlított
•         betanult szövegeket mondtak
•         nem történt váratlan: a vádlott beismerte bűnösségét
•         az ítélet is előre megvolt
•   Miért vallhatták be bűneiket?
•         kínozták őket
•         sokan egy furcsának tűnő okból: mert a pártért teszik, a pártnak ez a jó

o   Kik voltak az áldozatok?

•   Sztálin közvetlen politikai ellenfelei
•   magas rangú bolsevik politikusok ellenfelei
•   és így szépen lefele: egy tartományi pártfunkcionárius is elérhette szomszédja bebörtönzését, kivégzését
•   a terror áldozatai exponenciálisan nőttek: egy magas rangú politikust bevádoltak, az alatta elhelyezkedő, vele kapcsolatot ápolók is ezután a vádlottak padjára kerültek és így tovább

o   Milyen mértékű volt a vérengzés?

•   2 év alatt (1936-1938) kb 4.5-5.5 millió letartóztatásra, 800-900 ezer halálos ítéletre kerülhetett sor

o   GULAG

•   akit nem végeztek ki munkatáborba küldtek, ahol nagyon nehéz körülmények között komoly fizikai munkát végeztek az elítéltek
•   sokan soha nem tértek haza
•         Kolima északon van, 3 millió ember halt meg itt, ez volt a legkeményebb munkatábor

-         pár konkrét per

o   leszámolás Trockijjal és híveivel

•   belső száműzetése után Trockij 1929-ben emigrált és ott írta Sztálint bíráló műveit
•   Sztálin 1940-ben Mexikóban egy orgyilkossal ölette meg

o   leszámolás Kirovval

•   1934-ben kiderült, hogy a főtitkár ellen komoly politikai ellenzék szerveződik
•   a KB-be ugyanannyi delegált volt, mint hely, tehát nem volt tétje a választásnak, de ki lehetett húzni nevet a jelöltek közül
•         az 1225 küldöttből 100 húzta ki Sztálin nevét és csak 3 Kirovét
•         később derült ki, hogy valójában 300 fő húzta ki Sztálin nevét, de Sztálin kozmetikázta az adatot
•         nem is lett hivatalosan kihirdetve az eredmény soha
•   egyesek összebeszéltek és egy Sztálin ellenes hangulat alakulhatott ki köztük, ezt Sztálin is tudhatta
•         Sztálin problémája az volt, hogy nem tudta kik szavaztak ellene, hiszen a neveket csak ki kellett húzni
•         1938-ra a kongresszus küldötteinek több, mint 80%-a meg lett gyilkolva
•   gyanús körülmények között meggyilkolták Kirovot is – azóta kiderült, hogy a parancsot Sztálin adta ki

o   a hadsereg lefejezése

•   koholt bizonyítékokat adtak át a szovjet tisztikar állítólagos német kapcsolatairól
•   a Szovjetunió 5 marsalljából 3-at, 57 hadtestparancsnokából 50-et, 186 hadosztályparancsnokából 154-et, 456 ezredeséből 401-et végeztetett ki
•   ennek 1941-ben katasztrofális következményei lettek

-         a személyi kultusz

o   kezdetét vette a diktatórikus rendszerek óhatatlan velejárója, a „nagy vezér” személyi kultusza