- Zsigmond törökellenes politikája
o a telekkatonaság megszervezése, 1397
- kötelezte a birtokosokat, hogy 20 jobbágytelek után egy lovas íjászt állítsanak ki
o az ütközőállamok politikája
- egy ütközőállamokból álló gyűrűt kívánt létrehozni Magyarország körül
- Mit jelenthet az, hogy ütközőállam?
- a környező, Magyarországnál kisebb államokat erős gazdasági és politikai függésbe kívánta hozni Magyarországtól
- ha a török támad, ezek az államok védelmi vonalat jelentenek, ha Zsigmond vezet hadjáratot átengedik őt országuk területén, csatlakoznak hozzá, a sereg ellátását biztosítják
- Mely államok lehetettk ezek?
- Bosznia, Szerbia, a két román fejedelemség (Havasalföld és Moldva)
- az 1410-es évek végére romlott az ország külpolitikai helyzete
- a megerősödő török birodalom támadásai alatta a védőgyűrű hamar összeomlott
- Zsigmond felismerte, hogy az országnak passzív védelemre kell berendezkednie
o a végvári rendszer kiépítése
- a végvárak az ország határánál található, a török elleni védelemre megszervezett várakat jelentik
- az 1420-as években megkezdődött a végvári rendszer kiépítése – a várak a 16. század elejéig sikeresen védték meg az országot
- kulcspozícióba került Nándorfehérvár
Zsigmond belpolitikája
- uralkodása kezdetén: nincs nagy hatalma
o mert trónviszályok közt került hatalomra
o sok birtokot, méltóságot kellett kínálnia a báróknak, hogy elég nagy legyen a támogatottsága
o egy jó példa: Siklóson börtönben tartották az ellene felkelő bárók
- Zsigmond büntetlenséget ígért, az idegen tanácsadók leváltását és mivel új királyt nem találtak szabadon engedték
- Zsigmond 1403-ra megerősödve került ki a küzdelemből az őt fogva tartó Garait nádorrá nevezték ki
- minden úgy ment tovább, mintha a 4 hónapos rabság nem is lett volna
- a Szent György Sárkányrend
o a lovagrendbe a király és a legfőbb bárók léptek be
o lényegében egy szoros szövetség volt a legbefolyásosabb emberekből
o a ruhájukon hordott jelképről kapta a „Sárkányos rend” nevet
o a rend tagjai irányították Magyarországot, ha Zsigmond külföldön tartózkodott
Külpolitikája:
- célja: a német-római császári cím megszerzése
o a középkorban, a 14. században ez a legfontosabb európai tisztség
o a Német-római Császárság nem egy egységes állam, több száz kisebb-nagyobb fejedelemségből, hercegségből, grófságból, püspökségből és szabad városból állt
o a császári cím nem öröklődött, hanem a császárt a választófejedelmek választották, így volt esélye Zsigmondnak is a címre
o magyar királyi címe után, cseh, majd német király is lett
- az európai történelemnek is nagy alakja
o ő vezette le az 1414-1418-ig ülésező konstanzi zsinatot
- a zsinat egyházi gyűlést jelent, akkor hívják össze, ha komoly problémák vannak az egyházban, dönteni kell bizonyos kérdésekben
o a konstanzi zsinat a katolikus egyház történetének egyik legismertebb gyűlése volt
- több száz érsek, püspök és egyházi személy jelenléte mellett Zsigmond szervezte meg és vezette ezt le
o a két fő kérdése a zsinatnak
- egyszerre két pápa is volt
- mindkettőnek komoly támogatottsága volt, egyikük Rómában, másikuk a dél-franciaországi Avignonban székelt
- Zsigmond végül lemondatta őket és egy új pápát választott