Trónviszályok Zsigmond halála után:
- Zsigmondnak nem volt fiú utóda, így lányának férjét, Habsburg Albertet koronázták királlyá
- a német-római császári címet is Albert szerezte meg
o rövid uralkodását a bárókkal való viták jellemezték
- 1439-ben a királlyal elégedetlen (elhagyta az országot mint német-római császár) rendek országgyűlést hívtak össze
- elérték, hogy több dolgot is csak a rendek beleegyezésével tehetett meg Albert
- a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon
- a rendi gyűlés: az ország lakóinak van beleszólása az ország ügyeibe
- az ország lakóin persze nem mindenkit értettek - Kik voltak a rendek?
o az egyházi vezetők
o a nemesek
o a városi polgárok
- korábban a király és a királyi tanács dekrétumai jelentik a törvényeket, ekkortól ténylegesen a király és a rendek vitáiban, kompromisszumaiban alakulnak a törvények
- általában a Pest melletti rákosi mező a gyűlés színtere hívták össze
o mindössze két év uralkodás után, a törökök ellen hadba induló király a magyar táborban kitört vérhas-járványban meghalt
o Alberthez két fontos elem kapcsolódik
- ő az első magyar uralkodó a Habsburg házból, akik majd hosszú évszázadokig állnak később a magyar állam élén
- a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon
- trónviszály Albert halála után
o a kérdés természetesen az: van-e fia Albertnak?
- igen is és nem is, felesége ugyanis állapotos, de a fiú csak Albert halála után született meg
o két királyt választanak
- megkoronázzák a megszülető csecsemőt V. László néven
- a nemesek viszont Albert halála után egy nekik tetsző személyt, Jagelló Ulászlót hívják meg a trónra
- a 16 éves Jagelló Ulászló lengyel király volt
- Miért teszi ezt a magyar nemesség?
o a nemesség úgy gondolta, nagy hatalmat tud kialakítani a fiatal, külföldről érkező király felett
o tőle a török ellen is segítséget vártak, Lengyelország támogatásában bíznak
- Melyik király fog a gyakorlatban uralkodni?
- az ország nemesei Ulászlót támogatják
- a csecsemő Lajos és anyja a nyugati szomszéd III. Frigyes Habsburg uralkodóhoz menekült
o a komorna emlékiratában írja le, hogy lopta el Visegrádról a koronát
- a visegrádi fellegvárban őrizték a Szent Koronát
- Erzsébet egy komornája lereszelte a lakatokat és egy párnába varrva ellopták a koronát, mert Erzsébet tudta, hogy várandós és a trónörököst hordja
- Lászlót Fehérvárott 3 hónapos korában meg is koronázták
- Ulászló közeledtével a bölcsőbe rejtették a koronát, majd Bécsújhelyre menekült udvarával
o Magyarországon lényegében polgárháború tört ki a két király hívei között
- ebben az ellentétben Ulászló hívei kerekedtek fölül
- Hunyadi János felemelkedése
o a polgárháborús zavaros helyzetben egy harmadik tényező is felemelkedik: a törökök elleni harcokban kitűnő, a polgárháborúban Ulászlót támogató katona: Hunyadi János
- Kik voltak a Hunyadiak?
o valószínűleg havasalföldi származású román lovag
o apja, Vojk a románok lakta Havasalföldről települt át, 1409-ben kapta meg Hunyadvárat, János nyugati és törökellenes zsoldosként edződött
o Zsigmond udvarában már ott van és Ulászló mellett a polgárháborúban alapozta meg hírnevét
o ekkor Magyarországon még középbirtokosnak számít a Havasalföldön előkelő család
- Hunyadi török ellenes sikerei
o offenzív hadjáratot tervezett az utóbbi évtizedek védekezése után
o 1442-ben két nagy győzelmet is aratott
- a győzelmes hadvezér mítosza teremtődik meg ekkor
o „hosszú hadjárat” - 1443 október – 1444 január
- a sikeres hadjárat
- Hunyadi télen indította a hadjáratot, ami szokatlan volt a korban
- célja az volt, hogy minél mélyebben betörjön a török területre
o sok területet nem foglaltak el, a várakat kikerülték, de nagyon mélyen betörtek a Török Birodalom területére
- 1444 januárjában tértek vissza
- egész Európát fellelkesítette, mindenki róluk beszélt
- az új cél megfogalmazódott: kiűzni a törököt Európából
- a pápa is támogatta az akciót
- a török szultán békét kért, cserébe Szerbia függetlenségét ajánlotta fel, ami a keresztények számára komoly siker volt harcok nélkül is
- a drinápolyi békét meg is kötötték
- Hunyadiék azonban megszegve a békét, elhamarkodottan támadtak: 1444 novemberében
- Várnánál, a Fekete-tenger partján a keresztény hadak súlyos vereséget szenvedtek
- Ulászló meghalt az ütközetben
- 1444-ben pár év alatt harmadszor maradt az ország király nélkül