ez a birodalom, mely javarészt történelmi véletlenek összjátékaként született, sok népet egyesített egy dinasztia uralma alatt 1848/49-ben válaszúthoz érkezett
két fontos kérdés előtt állt a birodalom
hogyan viszonyuljon a század nagy eszméihez: a liberalizmushoz és a nacionalizmushoz
Mi volt az eddigi álláspont?
eddig szigorúan felléptek ellene
az 1848 előtti időszakban Klemens von Metternich herceg alapelvei szerint jártak el
úgy vélték, hogy a soknemzetiségű birodalom végét jelentené, ha nem lépnének fel a nemzeti törekvések ellen
a liberalizmus pedig sokszor összekapcsolódott a nacionalizmussal, mint például a magyar reformellenzéknél is
a gyakorlati kérdés, hogy vezessenek-e be alkotmányt, amely korlátozza az uralkodót is vagy abszolutizmus működjön
a másik kérdés, hogy egységes, központosított birodalmat hozzanak-e létre, vagy az egyes részeknek (Magyarországnak, Csehországnak, Horvátországnak) legyen-e nagyfokú önállósága
a központosított államot centralista államnak nevezzük, a tagállamok nagy önállóságát föderalizmusnak
példa mai föderalista berendezkedésre az USA vagy Németország
A magyar ellenzék melyiket támogatta?
a föderális-alkotmányos irányt
a döntés: centralizáció és abszolutizmus
a korszak a nevét a belügyminiszterről, Alexander Bach báróról kapta
Alexander Bach építette ki a szabadságharc utáni Magyarországon folytatott osztrák politikai rendszert
Hogyan működött az abszolutizmus?
nincs alkotmány, az uralkodó és közvetlen kormányzata dönt a kérdésekben - a rendszer központjában Ferenc József állt
Ferenc József ekkor nagyon ambiciózus huszonéves fiatalember
Ferenc Józsefet anyja, Zsófia főhercegnő határozott, abszolút uralkodónak nevelte
maga a főhercegnő is komoly befolyással volt a birodalom politikájára
arra késztették fel, hogy ő az isteni eredetű egyeduralkodó, mely személyiségét eltorzította
hihetetlen gőg és felsőbbrendűség tudat alakult ki benne
családtagjaival való kapcsolatait is uralkodó-alattvaló viszonyban értelmezte
katonaként nevelkedett, a hadseregben érezte hatalmának legfőbb biztosítékát
érzelmileg elég sivárnak mondható: a művészetek sem nagyon érdekelték, könyvet egyáltalán nem olvasott, kreatív ötletet nem ismerünk tőle
alattvalóitól elvárta a parancsok végrehajtását, de saját uralkodóképében is a hatalmas munkabírás volt a legfőbb szempont: éjjel-nappal dolgozott
katonaság
az elnyomás gyakorlati alapja a Magyarországon nagy számban állomásoztatott haderő volt
a volt magyar honvédokat olasz és lengyel területekre vezényelték a császári hadseregekben, természetesen nem maradhattak Magyarországon
ekkor épült a gellérthegyi Citadella
építésének célja a katonai erő fitogtatása volt
míg egy város fölé épített erőd a város megvédését szokta erősíteni a budai Citadella pont ennek ellenkezőjét: a város lakosságának megfélemlítését
az osztrák katonaság ágyúit Pestre irányítva jelezte a magyar lakosságnak erőfölényét
rendőrség és kiterjedt besúgóhálózat
vezetője Kempen báró volt
1849 ás 1855 között a besúgói jelentések alapján 7545 hazaárulási pert indítottak
cenzúra
külföldi hivatalnokok kerülnek pozíciókba
Bach új, főleg osztrák és szláv tisztviselők ezreit állította munkába a magyar közigazgatásban
mivel magyaros viseletben kellett járniuk, atillát, kunkalapot viseltek a nép gúnyosan „Bach-huszároknak” hívta őket
a centralizáció
a hagyományos közigazgatást megváltoztatták
ezek a vármegyék, melyekben a magyar köznemesség nagyon erős pozíciókkal rendelkezik
így megtörhető az országrészek hagyományos történelmi kapcsolata
felszámolhatóvá válnak a magyar függetlenségi törekvések fészkei
Erdély nem egyesülhetett Magyarországgal
ez a magyar rendek régi követelése, az osztrákok többször ígéretet tettek rá
e mellett Horvátországot, a Határőrvidéket, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot is leválasztották Magyarországról
hagyományosan ezek is a magyar korona országai voltak, de valójában kevés magyar élt ezeken a területeken
ezeket közvetlenül Bécsből irányították
Magyarországot 5 kerületre osztották
ezek alá sorolták be a megyéket, sok esetben megváltoztatva a hagyományos vármegyehatárokat
egyéb egységesítő törvények
megszüntették a magyar területeket a többi tartománytól elválasztó belső vámhatárt
egységesítették a birodalomban az adórendszert
a birodalmi mértékrendszert, a vasúti rendtartást, a postaforgalmat is kiterjesztették Magyarországra
bevezették Magyarországon az osztrák polgári és büntető törvénykönyvet
nyolcosztályos gimnáziumi rendszert és az érettségit ekkor vezették be
a Bach-korszaknak előremutató intézkedései is voltak
a kortársak a Bach-rendszert egy felülről Magyarországra kényszerített, elnyomó hatalomnak érezték, de ma már a történészek kicsit árnyaltabban látják a korszakot
ezek nem külön Magyarország számára voltak előremutatóak, hanem a 19. század közepi európai fejlődés vívmányai voltak, melyek Habsburg közvetítéssel Magyarországra is megérkeztek
1848 jobbágyfelszabadítását meghagyták
csak kicsit változtatták meg a paraszti földek megváltásának feltételeit
a nemesek az államtól nem pénzt, hanem kárpótlási jegyet kaptak, így nem jutottak azonnal tőkéhez
