- a trianoni béke rendelkezései
o területi rendelkezések
- elcsatolták az ország területének 2/3-át, lakosságának 3/5-ét
- 3 millió magyar került a szomszédos államokba
o az elcsatolások gazdasági hatásai
- Magyarország egyrészt elvesztette erőforrásainak és nyersanyagainak egy jelentős részét
- a bányák és erdők nagy része a határokon túlra került
- a korábbi belső piac 80%-a „külfölddé” változott
- másrészt megbontva az egységes országot teljesen deformált és torz helyzetek alakultak ki
- a vasútvonalak szétszabdalása
- míg a kohászat 31%-a maradt a trianoni Magyarországon, addig a vasérckészletnek csupán 11%-a
- a 68 millió q gabona őrlésére képes malomiparnak pedig csak 28 millió q gabona állt rendelkezésére
- a vasúri gépgyártás négyötöde az ország központi részeire települt, ám a trianoni határokon belülre a hálózatnak csupán 38%-a került
- a pontos adatokat nem kell megtanulni
o jóvátétel
- a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott, húsz év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátételt kellett fizetnie Magyarországnak a győztesek számára
o a hadsereg korlátozása
- Magyarország csak 35 000 fős hadsereget tarthatott fenn
- a békeszerződések után
o az összes magyar politikus és a magyar társadalom egésze célként a revíziót, vagyis a békeszerződés megsemmisítését vagy felülvizsgálatát követelte
o a többség a „Mindent vissza!” állásponton volt, amire esély sem volt, a részleges revízió, amit az etnikai érvvel erősebben lehetett volna védeni nem volt elég a magyar politikának
o óriásplakátokon, iskolai kötelező verseket, újságokban, bélyegeket találkozhattak az emberek a revíziót követelő szlogenekkel