A francia abszolutizmus fénykora

-          Franciaország, mely a középkorban erős államnak számított a 16. századi változások után egy jó évszázadra lemaradt a vezető pozícióktól, aminek két fő oka volt

o   a gazdaságban Franciaország nem használta ki a tőkés termelés nyújtotta lehetőségeket

•   létrejöttek az első manufaktúrák, de a vállalkozók csak igen csekély mértékben alkalmaztak a szegényparasztokat, ezért nem alakult ki olcsó szöveteket tömegesen előállító posztóipar
•   az általában kisméretű manufaktúrák luxuscikkeket állítottak elő és így nem voltak versenyképesek a tömegcikkek gyártásában
•   a francia nemesség nem kapcsolódott be a tőkés termelésbe, mint ahogy Angliában vagy Németalföldön történt, így a társadalomban a feudális viszonyok megmaradtak

o   komoly vallásháborúk bontakoztak ki

•   a francia udvar katolikus maradt, de jelentős számú protestáns csoport is kialakult
•   főleg az ország déli területein terjedt el
•   a kálvini elveket valló francia protestánsokat hugenottáknak hívjuk

-          a klasszikus abszolutizmus Franciaországban alakult ki

o   itt a Bourbon-dinasztia került hatalomra, általában Lajos nevű királyokat adtak (XIII-XVI. Lajosig)

-          leghosszabb ideig XIV. Lajos, a „Napkirály” uralkodott

o   72 éven keresztül, mindössze 5 éves volt apja halálakor, amikor trónra került

•   természetesen egy ideig régens uralkodott helyette
•   ő volt a leghosszabb ideig uralkodó európai király

o   ő mondta: „Az állam én vagyok.” – ami az abszolutizmus legjellemzőbb összefoglaló mondata

o   állandó hadsereget szerelt fel és folyamatos háborúkat viselt

•   a hadsereg jellemzői
•          a hadsereg létszáma 250000-re nőtt
•          kötelező egyenruha – a katona elveszti egyéniségét, a modern tömeghadseregek alapjai jelennek meg
•          az egyik hadügyminisztere találta fel a szuronyt

o   közelharcra is alkalmassá váltak a katonák

•          sáncokat és földbe ásott árkokat vezetett be az ostromoknál
•   szinte minden környező álam ellen vezetett hadjáratokat (Hollandia, német államok, Spanyolország és Észak-Amerikában is igyekezett megvetni a lábát)
•          legnagyobb háborúja a spanyol örökösödési háború volt, ahol a meggyengült Spanyolországért háborúzott a Habsburg Birodalommal
•   háborúi többnyire sikertelenek voltak, viszont a királyi kincstárat kiürítették, így ezután Franciaország folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött

-          Miért hívták XIV. Lajost „Napkirály”-nak?

o   a Nap mint szimbólum végigkísérte uralkodását

•   uralkodóvá szentelése után Az éjszaka című balettben a napfelkeltét személyesítette meg
•   XIV. Lajos számos festményen örökíttette meg magát "Napkirályként"
•   a királlyal megszemélyesített uralmi rendszer, az abszolutizmus műve volt: ahogy a Nap fénye beragyogja a Földet, úgy ragyogja be a király hatalma birodalmát
•          a napkultusz egyúttal az uralkodói hatalom földöntúli, isteni eredetét is szimbolizálta

-          hatalmának szimbólumává a versailles-i palota vált

o   a gyönyörű építészeti remekmű mellett maga az udvartartás is figyelemre méltó volt

o   nagy lakomák (10-12 fogás), vadászatok a jellemzők

o   a francia udvar minden királyi udvar mintája és példaképe lett

Közép-Európa az újkorban

-          Közép-Európa történelmét folyamatos háborúk jellemezték a 16-17. században

-          a legjelentősebb az 1618 és 1648 között zajló 30 éves háború volt

-          oka vallási ellentét volt – Kik harcolhattak egymás ellen?

o   katolikusok és protestánsok

o   a másik ok pedig az volt, hogy a Habsburg uralkodók megpróbáltak abszolutizmust bevezetni a Német-római Császárságban

o   Mely országok vehettek benne részt?

•   nagyon sok ország belekeveredett
•   a harcok elsősorban német területeken folytak
•   a háborúba Franciaország, Dánia, Svédország, de Erdély is bekapcsolódott

o   a harmincéves háború nagyon véres, hatalmas pusztítást okoz

•   a háború egy idő után már szinte a polgári lakosság és nem az ellenséges hadvezérek ellen folyt
•          a nagy ütközeteket a hadvezérek nem vállalták, manővereztek, kikerülték egymást
•          a lakosság számára már minden katona ellenség volt, nem volt hazai és ellenséges katona
•          a kisebb városok, falvak teljesen kiszolgáltatottá váltak
•          csak a svéd hadsereg 2000 kastélyt, 18000 falut él 1500 várost rombolt le
•   a zsoldosok a német területek lakosságának harmadát elpusztították
•          becslések szerint a háború folyamán 3–11 millió ember vesztette életét
•          15-30%-a a császárság lakóinak meghalt, a férfilakosság a felére csökkent
•          Magdeburgban 20000 lakost mészároltak le, a háború végén 400-an maradtak a városban
•   éhínségek, járványok is pusztítottak
•          a pestis is újra felütötte a fejét
•   a háború teljesen szétzilálta a gazdaságot
•          sok helyen annyira tönkrement a termőföld, hogy később sem próbálták művelés alá vonni
•          az állatállomány nagy része elpusztult

o   a háború lezárása a vesztfáliai békével történt meg

•   a Habsburgok elvesztették a háborút, így nem sikerült hatalmukat növelni
•   Közép-Európában a Német-római Császárságot érintette elsősorban a béke
•          a császárság mintegy 300 önálló államra, grófságra, hercegségre bomlott szét
•          továbbra is megmaradt a császári cím, de a császárnak valódi hatalma nem volt, a kis államok önállóan intézhették ügyeiket

o   a császár külpolitikai döntéseit és a törvényhozást ugyanis a birodalmi gyűlés jóváhagyásához kötötték, ahol a több mint háromszáz állandó tagnak egyhangúlag kellett volna döntenie; így a birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált

•   a béke elismerte Hollandia és Svájc, két gazdag kis állam függetlenségét