A gazdaság kötöttségeinek eltörlése

-          az ősiség törvényének eltörlése

o   Mi ez az ősiség törvénye?

•   1351-ben Nagy Lajos király hozza, a nemesi kiváltságokat tartalmazó Aranybulla kiegészítése lett
•   kimondja, hogy a nemesi földeket nem lehet eladni, ha valakinek nincs utóda, akkor a család oldalága örökli, és csak akkor száll a királyra vissza, ha oldalágon sincs örökös
•   a 14. században az volt a célja a törvénynek, hogy a nemesi családok erősödjenek meg, ne okozza a család vesztét egy birtokeladás, vagy egy gyermek nélküli házasság

o   a 19. században az ősiség törvénye azonban már nagyon nem volt korszerű

o   Széchenyi István első könyvének címe „Hitel”

•   Mi a hitel?
•          ha valakinek nincs elég tőkéje, de egy vállalkozást szeretne indítani, akkor egy banktól hitelt vesz fel valamekkora kamatra, a sikeres vállalkozás után az alaptőkéből profitot termel és a felvett hitelt visszafizeti a banknak, így mindenki jól jár
•   Széchenyi az ország egyik legnagyobb birtokosaként hitelkérelemmel fordult egy bécsi bankhoz, ami a legnagyobb döbbenetére elutasította a hitelkérelmét
•   mert nincs elég fedezete
•          Miért nincs, hiszen ő az ország egyik legnagyobb földbirtokosa?

o   de a földbirtokkal a bank nem tud kezdeni semmit, mert az ősiség törvénye alapján a nemes nem adhatja el a földbirtokát, vagyis a bank számára nem jelent valós fedezetet

o   az ősiség törvényének problémája

•   a 19. század Európában a vállalkozások százada, amiből Nyugat-Európában a nemesek is kiveszik a részüket
•   a vállalkozás logikája alapján tőkéből profitot termel a vállalkozó
•   a magyar nemeseknek azonban nincs tőkéje, hiszen hatalmas földbirtokuk sem ér a gyakorlatban sem semmit, hiszen nem lehet pénzzé tenni
•   a 19. század logikájához már nagyon nem illik az ősiség törvénye, Széchenyi mondja ki elsőnek, hogy ezt meg kell szüntetni, mert csak akadályozza a gazdaságot
•   Széchenyi végül írt egy dörgedelmes levelet a banknak és végül hozzájutott a hitelhez

-          a robot eltörlése

•   más néven a munkajáradék
•   a jobbágy ingyen munkával művelte a földesúr földjét, a majorságot
•   ez évente akár 150-200 nap munkát is jelenthetett

o   ezt, mint az egyik jobbágysághoz kötődő feudális szolgáltatást természetesen el kell törölni a polgárosodás hívei szerint

o   a gazdaságot különben is hátráltatja, hiszen a jobbágy nem érdekelt a pontos és gyors munkában

•   a jobbágyokat a robot eltörlése érdekelté tenné a munkájukban

-          a céhrendszer felszámolása

o   az ipari termelés középkori módja

o   szigorú szabályok vonatkoznak a mesterekre az anyag beszerzésétől a termék eladásáig

o   a céhekben egy mester készíti az árut

o   Milyen módon termeltek ekkor Nyugat-Európában?

•   manufaktúrákban és gyárakban
•   ezek a modern tömegtermelésre berendezkedett üzemek
•   a céhek nem versenyezhetnek ezekkel
•   ha egy ország ipara céhes keretek közt termel, nem lehet versenyképes európai szinten

Iparfejlesztés

-          Magyarország a Habsburg Birodalmon belül a mezőgazdasági termékek előállítására szakosodott

o   a Habsburg Birodalom tudatosan hátráltatta a magyar ipar fejlődését

-          ha Európa gazdaságára tekintünk, azt mondhatjuk, hogy az ipar vált a gazdaság fontosabb ágává

o   míg a mezőgazdasági termelés nagyjából hasonlóan folyt, mint pár évtizede, az iparban forradalmi változások játszódtak le

o   az az állam vált gazdaságilag sikeresebbé és erősebbé, amelyik ki tudta használni az ipari forradalmat

o   ezt látták a Nyugat-Európában megforduló magyar arisztokraták is, mint például Széchenyi István

Az infrastruktúra fejlesztése

-          általában a közlekedés kapcsán használjuk

o   minden olyan dolog, ami a szállításhoz szükséges

o   utak, hidak, vasutak

-          de szinte bármely területen használhatjuk ezt a szót, ahol a működési feltételeket jelenti

-          Magyarországon milyen állapotban van a közlekedés?

o   nagyon rossz, komoly fejlesztésre szorul

A politikai szabadságjogok kiterjesztése

-          a felvilágosodás eszméi kapcsán beszéltünk ezekről

o   a törvény előtti egyenlőség megteremtése

o   a sajtószabadság megteremtése

•   Mi az, ami a sajtót korlátozta Magyarországon a reformkorban?
•          a cenzúra
•          minden nyomtatásban megjelenő lapot és könyvet előzetesen be kellett mutatni és engedélyeztetni
•          a Habsburg kormányzat által működtetett cenzorok mindent kihúztak, ami ellenkezett az érdekükkel

A magyar nyelv és kultúra fejlesztése

-          Melyik az az ága a felvilágosodásnak, amihez a nemzeti kultúra és a nyelv ápolása kapcsolódik?

o   a nacionalizmus, a nemzeti érzés elterjedése

-          Magyarországon ez erősen megjelent a reformkorban

o   terjedtek a magyar nyelvű újságok

o   működött a nyelvújító mozgalom

o   magyar nyelvű drámák és regények jelentek meg

o   magyar nyelvű színházak kezdték meg működésüket

-          kiemelten fontos volt a magyar nyelv szerepe

o   Mi lehetett a magyar ellenzék követelése?

•   az, hogy Magyarországon magyar legyen a hivatalos nyelv, vagyis a közigazgatásban, az országgyűlésen, az oktatásban, a bíróságokon ezt használják

o   Mi volt a hivatalos nyelv ekkor?

•   a latin
•   II. József a németet vezette be, de halálos ágyán visszavonta rendelkezéseit, így a latin maradt a hivatalos nyelv

-          a magyar nyelv hivatalossá tételét széles körben támogatták a nemesek

o   a nacionalizmus ugyanis sok olyan magyar nemest is elért, akik a nemesi előjogok lebontását, a jobbágyfelszabadítást támogatták

o   ezt a népszerű törekvést siker is koronázta, ami szinte egyedüli siker a reformkori ellenzék számára

o   1844-ben hivatalos nyelvvé vált a magyar Magyarországon

Unió Erdéllyel

-          Mit jelent az unió szó?

o   egyesülés

o   Erdély hagyományosan a Magyar Királyság része volt, de a gyakorlatban a Habsburgok nem adták vissza Magyarországnak a török kiűzése után, hanem Bécsből kormányozták

o   a Habsburg uralkodók többször is ígéretet tettek Magyarországnak arra, hogy visszakapja Erdélyt, sőt törvényt is hoztak erről, de a gyakorlatban semmi sem történt

-          Magyarország és a Habsburg Birodalom kapcsolata

o   hangsúlyoznunk kell, hogy fel sem merült a függetlenedés

o   mind Széchenyi, mind Kossuth és a nemesek is Magyarország jövőjét a Habsburg Birodalmon belül képzelték el

•   de egy alkotmányos alapon működő, modernizált birodalom keretei között
•   Magyarország igazgassa saját magát, a magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormány működjön és ne Bécsből hozzanak döntéseket Magyarországot is érintő ügyekben
•   azt szerették volna, ha Pest egyre nagyobb szerepet kap a birodalmon belül, akár a birodalom központja és a császár székhelye is Magyarországra kerül