- minden háború, lázadás, szabadságharc után logikus kérdés, hogy a győztes félnek valamilyen büntetést kell adnia a veszteseknek
o 1848/49-ben a Habsburg Birodalom egyik tagállama lépett fel erőszakosan, kimondták a dinasztia trónfosztását
- a megtorlás azonban sokrétű lehet
o perek, kivégzések, kollektív büntetések, jogok megvonása
o a kis megtorlás érvei
- a magyarok a Habsburg Birodalom részét képezték, hosszú távon Ferenc Józsefet el kellett fogadniuk uralkodónak
- a külföld is elítélheti a vérengzést
o a nagy megtorlás érvei
- az abszolutizmus bevezetését gyorsan meg lehet tenni
- ki kell fejezni, hogy újabb forradalom nem lehetséges
- a megtorlás vezetője: Julius Haynau tábornok
o 15 éves korától harcolt az osztrák hadseregben
o részt vett a napóleoni háborúkban is
o féktelen gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt
o korán elhíresült kegyetlenségéről, erőszakosságát meg sem kísérelte irányítani
o az olasz szabadságharcosok elleni kegyetlenkedéseiről nevezték el „bresciai hiénának”
- Bresciában a kórházakban fekvő sebesült osztrák katonákat a forradalmároknak feladó, illetve lemészároló férfiakat kivégeztette, a nők egy részét pedig nyilvánosan megvesszőztette
o szabadságharc bukása után Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnoka lett
- Mi volt a szerepe Ferenc Józsefnek?
o később a megtorlásokban való felelősségét próbálták minél inkább kisebbíteni, és a vérengzéseket egyedül Haynau számlájára írni
o az azonban több mint valószínű, hogy az uralkodó tisztában volt későbbi főparancsnoka kegyetlenségével
o nem véletlenül jelölte éppen őt erre a feladatra
- a megtorlás menete
o 1850-ig 130 halálos ítéletet hajtottak végre
o 1200-an kerültek börtönbe
o 50 000 főt kényszersoroztak császári ezredekbe
o az aradi vértanúk kivégzése
- 1849. október 6-án történik, ez jelenleg gyásznap Magyarországon
- a szabadságharc 13 tábornokát végezték ki
- közülük többen nem magyar származásúak: szerb, horvát, német is található soraikban
- Haynau először akasztásról döntött, végül négy személynél golyó általi halálra változtatta az ítéletet
- Mi a különbség a két kivégzési mód között?
- akasztani egyszerű bűnözőket szoktak, ez megalázó kivégzési mód
- a katonákat golyóval végzik ki
o Batthyány Lajos kivégzése
- Batthyány kivégzése jogilag teljesen problémás volt – Miért?
- őt V. Ferdinánd nevezte ki miniszterelnökké
- a szabadságharc kitörésekor lemondott
- a kivégzésre Pesten került sor, állítólag azért, hogy neve feledésbe merüljön, ne emlegessék az aradi kivégzettekkel együtt
- Haynau leváltása
o 1850-re már elég volt Bécs szerint az erőszakból
o érdekesség
- Haynau a szabadságharc után kastélyt vásárolt magának a szatmári Nagygécen és élt is itt, tehát Magyarországon
- ez a falu ma a magyar-román határnál található
- a 70-es években egy árvízben elpusztult
- Haynau a magyar történelem egyik leggyűlöltebb figurája lett
o tény, hogy Európában is nagy gyűlölettel tekintettek rá
- Haynaut Londonban megverik egy általa meglátogatott sörgyár munkásai
- a Budapesti Szemle 1903-as cikke: „Legelőszőr egy zsupp szalmát és egy kötés szénát ejtettek reá a padlásról s a munkástömeg erre nagy lármával megrohanta, megdobálták árpával, mindenféle szeméttel, lim-lommal és kezdték páholni söprűkkel, stb. Mindenfelől ordította a tömeg, hogy *Le a mészárossal*. Haynau és társai erre keresztültörtek a haragos embertömegen s kiszaladtak a gyárból, de vesztökre, mert odakünn már mintegy 500 főnyi nép várt reá, többnyire munkások, kőszénhordók, utczai gyerkőczök és még asszonyok is, kik szitkozódva, káromkodva ütötték-verték, letépték kabátját a hátáról és hosszú sárga bajuszánál fogva hurczolták meg végig az úton. A tábornok eszeveszetten futott, míg végre eljutott egy korcsmához, a melynek nyitott ajtaján át bemenekült a házba, a korcsmárosné nagy ámulatára és itt elrejtőzött egy ágy alatt. Legnagyobb szerencséjére a ház ódon szerkezetű volt sok ajtóval s ezért, midőn a tömeg utána nyomúlt s egymásután föltörte az ajtókat, nem akadtak reá. Meg is ölték volna talán, ha a megrémült korcsmárosné nem küldött volna gyorsfutárt a rendőrökért, a kik aztán kiszabadították s a fölizgatott tömeg átkozódásai közt elvitték.”
o legendák Haynau halála kapcsán
- egy fejsérülése utóhatásaként Haynau rendszeresen elvesztette eszméletét, 1853-ban halt meg
- 1853 márciusában Haynau holtan esett össze egy bécsi vendéglőben – ez tény – de a fáma szerint ekkor valójában nem halt meg, csupán szokásos kínzó rohamainak egyike érte el, melyek során gyakran elvesztette eszméletét
- a történet szerint a táborszernagyot ilyen állapotban, élve kezdték el boncolni, és végül egy, a lüktető agyba vágott szike végzett vele
- mások szerint Haynaut katonai pompával eltemették, majd – lánya kérésére – exhumálták holttestét; a história szerint ekkor véres körömmel, hason fekve találtak rá
- fontos hangsúlyozni, hogy ezek a történetek nélkülöznek minden valós alapot