A hűbériség kialakulása
- vannak nagy birtokkal rendelkező, befolyásos nemesek és szegényebbek is
- a köztük létrejövő kapcsolat lényege: a nagy földdel rendelkező, befolyásos nemes és egy szegényebb nemes között szerződéses kapcsolat jön létre
- a szegényebb nemes hűséget fogad a gazdagabbnak, aki ezért földterületet ad át a földjéből használatra
- a szegényebb nemest hűbéresnek hívjuk, mert hűségéért bért kap, míg az adományozót hűbérúrnak, az egész jelenséget pedig hűbériségnek
- hűbérúr és hűbéres
- a hűbérúr kötelességei
- eltartása, gondoskodás a vazallusról: ez a földterület átadását jelentette
- továbbra is a hűbérúr a tulajdonosa a földnek, de a hűbéres használja, övé lesz a rajta megtermett termény
- ez nem érinti az ott dolgozó jobbágyokat, csak az uruk változik, ők maradnak a jobbágytelken
- védelem
- eltartása, gondoskodás a vazallusról: ez a földterület átadását jelentette
- a hűbéres kötelessége
- katonai segítség: a kapott földből szerelték fel magukat
- tanács adása
- ez a viszony szerződéses, egy ünnepség keretében hűségesküt kell tenni
- a hűbéri lánc
- kialakult, hogy egy nemes több hűbérúr hűbérese is lehetett: így az egész nemességet behálózó, egyre nehezebben átlátható láncolat jött létre
- a hűbérúr kötelességei
A lovagok
- a lovagok a nemesi társadalom alsó rétegét jelentették
- Milyennek kellett lennie egy lovagnak?
- bátornak, becsületesnek, hűnek, nagylelkűnek, udvariasnak, szépen beszélni, jó magatartásúnak lenni
- Hogyan kellett viselkednie egy lovagnak?
- azokat kellett megvédenie, akik nem tudják magukat
- lovagi szerelem: az elérhetetlen nő iránt epekedik a lovag
- lovagi költészet
- lovagi tornák
- itt tudták bizonyítani, hogy lovagi erényekkel rendelkeznek
- nehézfegyverzetű lovasok karddal és lándzsával
- kengyel: egyensúlyt ad a lovasnak, biztosabban tud ülni és felszabadulnak a kezei, amiket használni tud
- a magasított hátú nyereg: segít a nyeregben maradni egy ütést követően is
A keresztes hadjáratok
- a 11. századtól Nyugat-Európából elinduló hadjáratokat, melyek fő célja a Szentföld megszerzése volt a muszklim araboktól és törököktől
- egyrészt vallási szempontból fontos: Jézus életének helyszínei zarándokutak voltak és ma is azok
- másrészt fontos kereskedelmi utak is a törökök kezébe kerültek
- elfoglalták Kis-Ázsiát és Palesztina korábban muszlim ellenőrzés alatt álló vidékeinek egy részét, s ott több-kevesebb sikerrel két évszázadra megvetették a lábukat
- összesen a 15. századig 7 keresztes hadjáratot vezettek a keresztények
- a legjelentősebb európai uralkodók vezették a hadjáratokat: II. András magyar király is
- a törökök végül visszafoglalták ezeket a területeket