• a kémia tudományának fejlődése, vegyipar
  • megindult a műanyaggyártás és feldolgozás
  • az ammóniagyártás lehetővé tette a műtrágyák gyártását
  • petrolkémia megszületése: a kőolajvegyészet tette lehetővé a közlekedés második nagy forradalmát az autózást
• a hétköznapokat is érinti: porszívó, aszpirin, bicikli

• a második ipari forradalom győztesei
  • a „második ipari forradalom” a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt
  • az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország ésd az USA
    • a vegyipar és a gépgyártás itt fejlődött a leggyorsabb ütemben

• megváltoztak a vállalkozások is
  • az új befektetésekhez sokkal nagyobb tőkemennyiségre volt szükség, mint azelőtt
  • megszaporodtak a részvénytársaságok, amelyek több különböző helyről szerezték tőkéjüket, akár több országból, így multinacionális vállalatok jöttek létre
  • a szabad piaci keretek között csak a tőkék összeolvadásával kialakult nagyvállalatok, a monopóliumok maradtak talpon
  • a tőke összevonása során a vállalatok és vállalkozások száma is csökkent, a kisebbek megszűntek vagy beolvadtak a nagyobbakba
• a nagy monopóliumok jellemzői
  • a mamutvállalatoknál a hagyományos családi vezetés helyébe a menedzser irányítás lépett
    • a tulajdonos eltűnt, személytelenné vált, a vállalat élére hivatásos szervezők, műszaki és közgazdasági szakemberek léptek
  • a részt vevő vállalatok megegyeznek a piac felosztásában, az árakban-bérekben, a verseny korlátozásában
  • egy-egy iparág vezető vállalatai gyakran összeolvadtak és a  résztvevők részvényes formában részesedtek a haszonból, ezt trösztnek hívjuk
  • a monopóliumok gyakran fejletlenebb országokban fektették be pénzüket
    • itt jóval kevesebb munkabért kellett fizetni
    • a nyersanyag helyben volt, nem kellett szállítani, ugyanott el lehetett adni a terméket
  • a legnagyobb vállalatok
    • General Electric
    • Royal Dutch Shell
    • Siemens
    • Standard Oil
      • az USA olajfinomító iparának 90-95%-át tartotta a kezében
    • a Rajna-Vesztfáliai Szénszindikátus a régió széntermelésének 90%-át ellenőrizte

Az „emberiség” megváltozása: új társadalom, új eszmék, új életmód

Ismétlés – Az ipari forradalom hatásai

• nagy népességnövekedés
  • a városi népesség különösen nagy mértékben nő
• a munkakörülmények
  • forrás és képek a gyerekmunkáról
• a munkások helyzete
  • hosszú munkaidő
    • akár 16-18 óra egy nap
  • kevés fizetés
  • veszélyes munkakörülmények
    • zárt, rossz levegőjű helyiségek, monoton munka
  • nincs biztosítás
    • a 20. századig nincs nyugdíj
  • rossz lakhatási körülmények
    • a város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan
  • gyerekmunka
    • a gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban megérte őket alkalmazni

A munkásmozgalom

• a 19. század második felében a munkások kezdik megszervezni magukat, hogy céljaikért közösen lépjenek fel
• géprombolások
  • az első, spontán reakciói a munkásoknak a gépromboló mozgalmakban jelentek meg
    • ez azt jelenti, amire gondolhatunk: a gyárakban erőszakosan a gépeket verik szét
    • úgy gondolták, hogy a gépek elveszik előlük a munkát
    • hiszen egy-egy gép sok ember munkáját el tudja végezni, akiket így el lehet bocsátani
  • ezt követően megjelenik a munkások átgondoltabb szerveződése
    • a gyárakban szakszervezetek alakultak, akiknek a munkások érdekeinek képviselete volt a feladatuk
    • az egyes országokban a szakszervezetek összefogtak, hogy ilyen szinten is harcoljanak a munkások érdekeiért
      • óriási taglétszámmal rendelkeztek
    • munkáspártok alakultak
    • összefoglalóan a munkások politikai fellépését, szerveződését munkásmozgalomnak hívjuk
  • Milyen követeléseket fogalmazhattak meg a szakszervezetek és a munkáspártok?
    • magasabb fizetés
    • jobb munkakörülmények
    • kevesebb munkaidő
    • a gyerekmunka eltörlése
    • a biztosítás bevezetése
    • az általános választójog bevezetése
      • ekkor a legtöbb európai államban a nők mellett a szegényebb rétegek is ki voltak zárva a választójogból
      • ha mindenki választójogot kap,. akkor a munkáspártok jó eséllyel indulnak a választásokon, képviselve a munkástömegeket
    • a munkásmozgalom egyik fő jellemzője a munkások érdekének érvényesítése mellett az internacionalizmus
      • nemzetek felettiséget jelent
      • a munkások a különböző országokban hasonló helyzetben voltak, egy angol munkás sokkal inkább tartozott egy közösségbe egy német vagy spanyol munkással, mint egy angol lorddal vagy polgárral
      • ezért a munkásmozgalom azt mondta, hogy nem nemzetben kell gondolkozni, hanem társadalmi osztályokban: a világtörténelem a különböző osztályok (polgárság, munkásság, parasztság) küzdelméből áll, nem pedig a nemzetek küzdelméből
    • a munkásság harcai
      • a szakszervezetek és a munkáspártok igyekeztek kihasználni a munkásság nagy létszámát a gyakorlatban, ha a választásoknál nem is lehetett
        • nagy tömegrendezvényeket szerveztek
        • sztrájkokat szerveztek
          • ez munkabeszüntetést jelent
          • az általános sztrájk, amikor nem csak egy üzem, nem csak egy szakma, hanem az összes munkás sztrájkol egy államban
          • ezt csak a szakszervezetek tudták megszervezni
        • a barikádok
          • olykor fegyveres összecsapásra is sor került a tüntetők és a rendőrség vagy katonaság között
          • a tüntetők ilyenkor barikádokat emeltek az utcákon és ezek fedezékében védték magukat
          • ez máig jelen van: pár hete a kijevi tüntetők is barikádokat emeltek