Társadalmi szerződés elmélet – az állam új felfogása
- az elmélet John Locke angol filozófushoz kötődik
o ő arról ír, hogyan alakultak ki az államok
- eredetileg minden egyes ember a maga ura volt, és csak a természet törvényeinek volt alávetve
- ez az állapot békés is lehetne, de egyes emberek loptak, gyilkoltak
- hogy ezeket a kihágásokat megfékezzék, az emberek létrehozták a törvényeket
- ezek segítségével büntetéseket róhatnak ki azokra, akik életüket vagy vagyonukat veszélyeztethetik
- ezek a törvények képezték a társadalmi szerződést: az emberek közösségekbe tömörültek, amelyeket törvények szabályoztak
- hogy az önbíráskodásokat elkerüljék a végrehajtó hatalmat átadták egy felsőbb hatalomnak
- a felsőbb hatalom tagjait az emberek maguk közül választják azzal a feltétellel, hogy betartja a törvényeket és az emberek érdekében végzi a munkáját
- ha a vezetők nem tartják be a törvényekben foglaltakat, akkor a népnek joga van eltávolítani őket és másokat választani
o Honnan származik tehát a felsőbb hatalom?
- a néptől, a nép dönt úgy, hogy ezt létrehozza, hogy irányítsa az emberek életét
o Korábban mit gondoltak, honnan származik a királyok hatalma?
- Istentől, az Úr jelöli ki a királyokat, hogy uralkodjanak
o Mi változik tehát a gyakorlatban ez a filozófiai elmélet alapján?
- ha a királyok Isten akaratából uralkodnak, akkor nem lehet megkérdőjelezni a hatalmukat, hiszen akkor az Úr döntését vonnák kétségbe az emberek
- de ha a király hatalma a néptől származik, akkor a nép felkelhet és elkergetheti a királyát, ha az nem az emberek érdekében kormányoz
o még egy fogalmat vezessünk be: azt hogy a hatalommal valójában a nép rendelkezik, népfelség elvének hívjuk
A hatalmi ágak szétválasztásáról
- Montesquieu francia filozófus elmélete
- az államok intézményrendszerének vizsgálatakor jutott arra az eredményre, hogy minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom
o ha ezek egy kézben összpontosulnak, például ugyanaz hozza a törvényeket, mint aki végrehajtja, vagy a végrehajtó hatalom bíráskodik is maga fölött, akkor zsarnokság van
o a gyakorlatban az abszolutizmusban mind a három hatalmi ág az uralkodó kezében összpontosult
- a szabadság biztosítékát abban látta, ha a három hatalmi ágat egymástól elválasztják
o a törvényhozást a nép által választott parlament végezné
o a végrehajtó hatalmat az uralkodó kezében hagyta volna
o míg az igazságszolgáltatást választott független bírókra bízta volna
Felvilágosult uralkodók Európában
- a 18. században Európa több uralkodóját is megérintették a felvilágosodás eszméi
o Poroszországban, a Habsburg Birodalomban vagy Oroszországban is beszélhetünk ún. felvilágosult uralkodókról
- ezekben az országokban a polgárság gyenge volt, így itt a változások nem alulról, a társadalom felől, hanem felülről, az uralkodó által voltak bevezetve
- természetesen a felvilágosodás népfelség elvét vagy az egyes szabadságjogokat ezek az uralkodók nem vették át
o az állam vezetőinek szakítaniuk kellett a hagyományos, „Isten kegyelméből” uralkodó király képével
o új királyeszményt kellett létrehozniuk: ők lettek az „állam első szolgái”
o az uralkodói hatalmat küldetésnek hitték, melynek legfőbb célja a nép érdekében való munkálkodás
o ugyanakkor a zsarnoki módszereket is megengedhetőnek vélték
- Nézzünk pár olyan területet, ahol viszont a felvilágosodás eszméi alapján történtek változások!
o a porosz uralkodó alkotmányt vezetett be
o több helyen felmerült a nemesség adómentességének megszűntetése
o volt, aki megszüntette a jobbágyi függést, a parasztok szabad emberré váltak
o a jobbágyok helyzetét máshol igyekeztek szabályozni, maximalizálták a robot mértékét, illetve pontosan meghatározták, hogy milyen jogai vannak egy jobbágynak
o fejlesztették az egészségügyi ellátást
o fejlesztették az oktatást, bevezették a kisgyerekek kötelező iskolába járását
o volt, ahol emberiességből eltörölték a kínvallatást
