Mit jelent a mumifikálás?

-          a holttestek tartósításának eljárása

-          balzsamozásnak is hívjuk, hiszen a testet egy speciális balzsammal kenik be az eljárás során, ami meggátolja a test lebomlását

Miért mumifikálták az egyiptomiak a testeket?

-          ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az elhunyt a földi halál után is folytathassa életét

-          a halott lelkének nyújtottak menedéket, mert ez ugyan az egyiptomiak hite szerint a halál után először az égbe szállt, de később időnként visszatért a testbe

Kiknek a testét őrizték meg az egyiptomiak?

-          kezdetben csak a fáraónak volt joga a balzsamozás rítusára, később aztán a tisztségviselők, majd azután a parasztok és kézművesek is részesülhettek ebben a kegyben

o   rengetek múmiát „gyártottak” az egyiptomiak

o   a 19. századból tudunk olyan forrást, ami leírja, hogy a gőzmozdonyokat fa hiányában múmiákkal fűtötték, mert annyi volt belőlük

o   a budapesti Szépművészeti Múzeumban is található pár múmia

•   sok kis múzeum azért büszkélkedhet velük, mert nagy számuk miatt könnyű volt hozzájutni egy múmiához

-          sok állatmúmiát is találtak Egyiptomban

Hogyan juthatott eszükbe, hogy a testet megőrizzék?

-          a holttesteket a sivatag szélén ásott sekély sírgödrökbe helyezték, s homokkal borították

-          a száraz légköri viszonyok között a test a forró homokban kiszáradt, mielőtt a szövetek bomlásnak indultak

-          a véletlenül megtalált effajta „múmiák” táplálták a hiedelmet, mely szerint a test megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember halála után is folytathassa életét

Mit tudunk a mumifikálási eljárásról?

-          soha nem írták le, hogyan kell mumifikálni

o   3000 évig mumifikáltak embereket, de egy papirusz sem maradt ránk, hogyan csinálták ezt, pedig gyógyszerekről, vallásos dologról maradtak fenn iratok

o   valószínűleg meg akarták őrizni a titkot

•   de ez nem egy misztikus titok, amit nem akartak az utókorra hagyni
•   az ókori Egyiptomban, akárcsak ma a temetkezés családi vállalkozásban működött, így a mumifikálást is egy családi vállalkozás végezte és üzleti titokként kezelhették az eljárást

-          egyéb források

o   sok falfestmény maradt fenn sírokból, templomokból, de mumifikálást itt sem láthatunk

o   a mumifikálás kapcsán fennmaradt pár információ papiruszokból

o   a legjobb forrásunk a görög történetíró Hérodotosz, aki Kr. e. 450 körül járt Egyiptomban és írt a mumifikálásról

-          természetesen a múmiák vizsgálata is sok adattal szolgál

-          egy érdekes kísérlet

o   Bob Brier a világ egyik leghíresebb egyiptológusa

o   nagyon zavarta, hogy a mumifikálás tudományáról alig van forrásunk és sok a homályos terület

o   elhatározta, hogy ha kevés az ókori forrás, akkor más úton próbál közelíteni a témához

o   elhatározta kutatócsoportjával, hogy készítenek egy múmiát

o   vannak emberek, akik haláluk utánra felajánlják testüket tudományos célokra

•   Brier csapat egy 70-es éveiben elhunyt férfi testét választotta ki a kísérletre
•   mindent úgy csináltak, ahogyan az ősi egyiptomiak
•   az elkészült múmia neve Mumab lett, ami egy rövidítés, pontosabban mozaikszó: a „Mummy of University of Maryland at Baltimore” szavak kezdőbetűiből

Hogyan mumifikáltak az egyiptomiak?

-          a tartósítás kezdete

o   a balzsamozó lemossa a testet pálmaborral, majd leöblíti a Nílus vizével

o   ezután a testet bedörzsölik salétrommal és negyven napra elrejtik

o   Bob Brier és csapata Egyiptomba utazott, hogy a salétromot ott szerezzék be

•   sokáig úgy gondolták, hogy folyékony salétromban dehidratálták a testet
•   de Brier szerint úgy volt logikus, ahogy a természetben találták, por formájában

-          a testrészek eltávolítása

o   Miért kellett eltávolítani a testrészeket?

•   ennek praktikus okai voltak
•   a testet minden nedvességtől meg kellett szabadítani, és a belső szervek tartalmaznak vizet
•   a mumifikálás nem lehetett volna sikeres, ha nem szárítják ki teljesen a testet

o   először is kiszedik az agy egy részét az orron át

•   ehhez egy vasból készült eszközt használtak
•   azt, hogy pontosan hogyan vették ki az agyat Brier csapata tárta fel nekünk
•          azt korábban is tudtuk, hogy az orron át mert megröntgenezték a múmiákat és látták, hogy az orrban vannak zúzódások, törések
•          mindenki azt hitte, hogy úgy szedték ki, hogy folyton benyúltak az orron át az agyba és darabonként kiszedték
•          úgy csinálhatták, hogy a hengeres szerszámot, amit az orron bedugtak forgatni kezdték, amíg az agyat fel nem morzsolták és azt kifolyatták az orron keresztül
•          valószínűleg bedugtak egy kis textíliát és amíg azt véresen húzták ki dolgoztak, amikor tiszta volt jelezte, hogy kijött az egész agy

o   aztán eltávolítják a belső szerveket

•   a vágás a gyomron
•          az egyiptomiak egy vörös vonalat húztak a hason, ami nagyon kicsi volt és ott vágtak

o   valószínűleg a hasban feldarabolták a szerveket, hogy ne kelljen nagy vágást ejteniük a testen

o   egy szerv volt, amit benne hagytak a testben – Melyik lehetett ez?

•   a szív
•   az egyiptomiak azt gondolták, hogy az ész, az értelem a szívben van
•   igazából a szívet is kivették, de utána visszahelyezték a testbe

o   az előzetesen kiszedett és kiszárított belső szerveket edényekbe, ún. „kanópusokba” zárták

•   ezekek általában állatfejű tartóedények
•   négy volt belőlük és mindegyikbe egy szerv került

-          a tartósítás befejezése

o   negyven nap után ismét lemossák a Nílus vizével, és bekenik olajjal, ami a testet rugalmassá teszi

o   a testet ezután száraz salétrommal borították be

•   35 napig hagyták ott

o   a testet fűrészporral, levelekkel tömik ki, hogy élethű legyen

-          a gyolcsba való betekerés

o   a gyolcs az elhunyt lepedőjéből készült: valamilyen nagyon személyes dologgal kell mennie a másvilágra

o   a holttestet tetőtől talpig légmentesen bepólyálták

-          ezután a holttestet fából készült ember alakú koporsóba helyezték

o   a sírkamrában függőlegesen felállították