• az ipari forradalom kifejezés
  • a forradalom valamilyen hirtelen, gyökeres átalakulást jelent
  • az „ipari” jelző arra utal, hogy itt nem egy politikai forradalomról, fegyvert ragadó emberekről van szó, hanem a gazdaságban történt egy gyökeres átalakulás
• Mikor történt az ipari forradalom?
  • mivel gazdasági átalakulásról van szó, így pontos időpontot nem adhatunk meg
  • a 18. század közepén jelentkezett

• Miért Angliában alakult ki az ipari forradalom?
  • válaszok a könyv alapján
    • nem volt akadálya a szabad vállalkozásnak
    • a földet bérlő vállalkozók érdekeltek voltak a termelés növelésében
    • a takarmánynövények termesztésével lehetővé vált az istállózó állattenyésztés fejlődése
    • a vetésforgó rendszerét alkalmazták
    • a mezőgazdasági forradalom hatására a parasztoknak kisebb része dolgozott a földeken, sokan a városokba mentek
    • a szabad munkaerő az ipari forradalom egyik fő feltétele
  • kiegészítés
    • Miben volt más helyzetben Anglia, mint Európa többi állama?
      • a sziget jelleg
        • kimaradt a 17-18. század háborúiból
        • az uralkodóknak nem kellett a politikai és gazdasági egységesítéssel küzdeniük, Anglia egységes nemzeti piac volt
      • a dicsőséges forradalom hatásai
        • Angliában a nép az alkotmányos monarchia jellege és a parlament vezető szerepe miatt beleszólhatott az állam irányításába, így saját gazdasági érdekei kevésbé csorbultak uralkodójuk érdekei miatt, mint az abszolutizmusokban
      • Angliában természetes és megengedett volt a nemeseknek, hogy vállalkozzanak
        • ezt Európában a legtöbb helyen tiltották
      • a parasztok helyzete
        • Angliában a parasztok a városokba vándorolnak, nagy iparvárosokat kialakítva - Franciaországban a forradalom földreformjával a parasztok kisbirtokosok lesznek, így gazdálkodnak
      • a gyarmatbirodalom olcsó és hozzáférhető nyersanyagokkal látta el Anglia iparát és új piacokat is jelentett, melyek főleg a tömegtermékeket fogadták be
    • Mi a jelentősége a gőzgépnek?
      • válaszok a könyv alapján
        • az ipari forradalom fő jellemzője a gépek megjelenése
        • a gépek működtetéséhez energiára volt szükség
        • a gőz erejének kihasználása könnyű és olcsó energiaforrást biztosított
      • kiegészítés
        • Ki találta fel a gőzgépet?
          • James Watt, de igazából ő csak továbbfejlesztette az egyszerű, de nem gazdaságos kezdetleges gépeket
          • a történet szerint a teafőzés közben jött rá az ötletre
            • a gőz által felemelkedő lábos tető adta az ötletet
          • átalakította a termelés logikáját
            • az ember többé nem függött a széltől, a víztől, az emberi és állati erőtől, hogy energiát szolgáltasson a termelésnek
            • ez egy energia-előállító gépezet, és ha van egy energia-előállító gépezeted, akkor ez kerül a középpontba és e köré épül fel az egész termelés
          • Hogyan néztek ki az első gyárak?
            • tömegtermelés folyt
            • korszerű gépekkel dolgoztak
            • a befektetők nagy tőkével alapították gyáraikat
            • a befektetők részvényesként jutottak profithoz
            • a vállalkozások közt szabad verseny alakult ki
            • a gyárban gyári munkások dolgoztak
          • Kik voltak a részvényesek?
            • a befektetők, akik tőkével rendelkeztek csak a pénzt adták a vállalkozáshoz
            • a vállalkozást üzletemberek vezették, de a munkásokat és a gépeket a befektető pénzén vásárolták
            • a befektetők ezt követően befektetésük mértékében részesedtek a haszonból
          • Milyen új nyersanyagok, gépek, találmányok jelentek meg az ipari forradalom időszakában?
            • nyersanyagok
              • kőszén: a gőzgépek legfontosabb energiaforrása
                • megjelenésekor kimeríthetetlennek tűnő energiaforrás
              • vas: a gépek, a hidak és a vasútépítés alapanyaga
            • találmányok
              • különböző szövőgépek a textiliparban
              • gőzgép: az energiát adta a gépeknek
              • gőzmozdony és vasút
            • a londoni Chrystal Palace (magyarul Kristálypalota) a szimbóluma volt az ipari forradalomnak
              • már maga az épület is kifejezte az új korszakot
                • az építmény különlegessége, hogy előre gyártott elemekből készült
                • tartószerkezetét acélrudak alkotják, ezeket borítják a tiszta üveg falak
                • ma már nincs meg, leégett az 1930-as években

Az ipari forradalom hatásai

• a népesség növekedése
  • oka a járványok visszaszorulása
• nagy iparvárosok kialakulása
  • a városi népesség arányának növekedése
  • a mezőgazdaságban a gépesítés hatására kevesebb embernek kell dolgoznia
  • a nagyvárosok gyárai több ezer munkást foglalkoztatnak
  • új nagy iparvárosok jöttek létre
    • Manchester, Liverpool, Birmingham
    • nagyon túlnépesedettek voltak
      • akár 20 ember is élt egy szobában
    • a légszennyezés nagyon magas volt
      • korabeli újságcikkek leírták, hogy a Nap lényegében eltűnt
    • Anglia új központja és az új világ szimbóluma Manchester lett
      • a szlogen: „What Manchester thinks today, London will think tomorrow.”
      • a régi vezető rétegnek, a régi üzleti logikának volt London a központja, az új gyáriparnak Manchester
    • a burzsoázia társadalmi rétegének kialakulása
      • ez egy teljesen új és jellegében is új társadalmi csoport
      • egy új gazdag, vezető réteget jelentett
      • Miben volt más, mint a korábbi vezető réteg?
        • nem hivatalnokok, egyháziak vagy hagyományos kereskedők voltak, hanem saját maguk erejéből felemelkedett emberek
        • vállalkozók, bankárok, nagykereskedők alkották a burzsoáziát
        • a tehetség volt számukra a fontos, nem a származás, a család vagy a kapcsolatok
        • magabiztosak voltak és lenézték a hagyományos arisztokráciát
      • Mi a fő jellemzőjük?
        • a tehetség azt jelentette, hogy minél több pénzt tudnak előállítani
        • a vállalkozásokban érdekeltek, a hasznot és a hasznosságot tekintik fő szempontnak: a gazdaságot úgy kell megszervezni, hogy a leghasznosabb, leglogikusabb legyen
        • keményen dolgoztak, profitot termeltek, amit visszaforgattak az üzletbe
      • a proletárok társadalmi rétegének kialakulása
        • források
          • „…A dewsburyi békebírákhoz feljelentések érkeztek, melyek szerint Batley községben nyolc nagy gyár tulajdonosai megsértették a gyári törvényt. Ezeknek az uraknak egy részét azzal vádolták, hogy öt 12 és 15 év közötti fiút péntek reggel 6 órától szombat délután 4 óráig robotoltattak anélkül, hogy bármilyen pihenést engedtek volna nekik az étkezési időn és éjfél körül 1 órai alváson kívül. S ezeknek a gyerekeknek a 30 órás, szünet nélküli munkát a „rongylyukban” kellett elvégezniök – így hívják azt az odút, ahol a gyapjúrongyokat szétszaggatják, és ahol a tengernyi porral, foszlánnyal stb. telített levegő még a felnőtt munkást is arra kényszeríti, hogy állandóan szája elé kötött zsebkendővel védje tüdejét!”
          • „Egyetlen 12 éven aluli gyermeket se foglalkoztassanak valamely ipari üzemben egy nap 10 óránál tovább.” (Massachusetts állam határozata)
          • „Broughton úr, grófsági békebíró kijelentette, hogy a város népességének csipkegyártással foglalkozó részében olyan fokú szenvedés és nélkülözés uralkodik, amilyen a civilizált világban másutt ismeretlen … 9-10 éves gyermekeket 2, 3, 4 órakor kirángatnak piszkos ágyukból és arra kényszerítik őket, hogy puszta megélhetésükért éjjel 10, 11, 12 óráig dolgozzanak, miközben végtagjaik elsorvadnak, termetük összezsugorodik, arcvonásaik eltompulnak, emberi lényük teljességgel egy kőszerű kábulatba merevedik, melynek puszta megpillantása is dermesztő.”
        • helyzetük
          • hosszú munkaidő
            • akár 16-18 óra egy nap
          • kevés fizetés
          • veszélyes munkakörülmények
            • zárt, rossz levegőjű helyiségek, monoton munka
            • a parasztok ellenben a szabad levegőn dolgoztak
            • a Manchesterben élők élettartama feleakkora volt, mint vidéki Wiltshire-ben
          • nincs biztosítás
          • rossz lakhatási körülmények
            • a város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan
          • gyerekmunka
            • a gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban megérte őket alkalmazni
            • a gyerekek különösen hatékonyak voltak a bányákban, ahol a kisebb járatokba csak ők fértek be
              • 1802-ben egy 7 éves gyerek napi 15 órát dolgoztak és 6 napot egy héten
            • csak a textilmunkások negyede volt felnőtt férfi