A kereskedők országa, Fönícia

-          Fönícia a Földközi-tenger és a Libanon-hegység között mintegy 350 km hosszan terült el, mintegy 40 km szélességben

-          Fönícia nem mai értelemben vett állam egységes területtel, hanem városállamok laza szövetsége volt

o   uralkodók álltak az egyes városállamok élén, akik védték államukat a többi városállam, illetve a közeli birodalmak, mint Egyiptom, Asszíria és Babilónia ellen

-          Fönícia adottságai

o   sok csapadék – így nem kellett öntözni - kedvező feltételek a földműveléshez

o   sok fa: cédrus, libanoni tölgy

o   a tenger közelsége

•   a föníciaiak kiváló hajósok voltak
•          a sok fa adta a nyersanyagot
•   felfedezőútjaik
•          az ókor legnagyobb felfedezői voltak
•          Afrikát is körbehajózták 

A kereskedelem

-          Mi segíthette Föníciát ahhoz, hogy kereskedőállammá váljon?

o   a tengerparti keskeny földsávot leszámítva kevéssé volt alkalmas a mezőgazdasági termelésre

o   kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik

o   a Földközi-tengeri vízi kereskedelmi útvonal a legfontosabb

o   a fából hajókat lehet előállítani

-          Mivel kereskedtek?

o   saját készítésű áruk cseréje és a más népek által előállított cikkek szállítása (közvetítő kereskedelem) is beletartozott a profiljukba

o   saját áruik, amit exportra termeltek: gabona, szőlő, olajfa, füge, cédrus, bíborfesték (a bíborcsigából nyerték), a föníciai ipar termékei

-          kereskedelmi telepeket alapítottak

o   leghíresebb föníciaiak alapította város: Karthágó

A főníciai írás

o   hangjelölő

o   az első ábécé: 22, vonalas jelből álló írás

-          az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a görög és a latin betűs írás is

India és Kína

Földrajzi elhelyezkedés

-          elhelyezkedésük

o   India egy nagy félsziget Közép-Ázsiában

o   Kína Ázsia keleti felén helyezkedik el

o   mindkét államot magashegységek és őserdők határolják

o   az ókor és a középkor folyamán nagyon elzártan fejlődtek, Európával távolsági kereskedelmi kapcsolatokon kívül nem volt sok hatásuk egymásra

o   így ezeken a területeken az európaitól egy hangulatában, jellegében, kultúrájában erősen eltérő civilizáció alakult ki

-          nagy folyam menti civilizációk

o   India folyamai

•   az Indus és a Gangesz
•   időben először az Indus mellett alakult ki civilizáció

o   Kína folyamai

•   Sárga-folyó (Huangho) völgye
•          sárga löszt hoz Észak-Kína löszfennsíkjáról
•   Kék-folyó (Jangce)

o   Mi lehetett jellemző a gazdálkodásra?

•   öntözéses gazdálkodás, gátak építése, vízelvezetés, mocsárlecsapolás

India az ókorban

-          az Indus-völgyi civilizáció

o   az első, Indiában létrejövő ókori civilizáció volt

o   fénykorát a Kr. e. 2500 - 1700 között élte

o   India őslakói, a barnább bőrű, dravidák hozták létre ezt a kultúrát

o   gazdaság

•   a termékeny folyóvölgyben öntözéses gazdálkodást alakítottak ki
•   gazdaság: templomgazdálkodás

o   a városi kultúra

•   a városokat egységes elvek alapján építették
•          fellegvár – közigazgatási-hatalmi központ

o   középületek, hatalmas központi gabonatározók

o   hatalmas falakkal vették körül

•          ettől elválasztott alsóváros a lakónegyedeknek
•   a legjelentősebb város neve Mohendzso-daro volt
•          lakosságszáma: 100 000 fő
•   Mohendzsodáro hihetetlen mérnöki és várostervezői képességekről tanúskodik
•          épületei geometriai elrendezésűek, egységesek voltak
•          utcái pontosan észak-dél, kelet-nyugati irányban szelték át a várost
•          többemeletes házakat építettek
•   technikai fejlettsége
•          a kutak, víztározók, fürdőszobák, illemhelyek a mai higiéniát idézik
•          vízvezetékrendszer és csatornázás

o   minden házban volt mosdóhelyiség, külön kút + közkutak az utcákon + közfürdők

•          az egész város egyforma nagyságú agyagtéglákból épült, amelyeket a ma is alkalmazott eljárásokkal állítottak elő