Az athéni társadalom
- az athéni társadalomban a fő választóvonal a szabadok és a rabszolgák között húzódott
- szabadok
o polgárok és családjaik
- a régi athéni családok
- akiknek a város polgárjogot adományozott
- a nők és a gyerekek is polgárok voltak, de nem voltak politikai jogaik, vagyis nem szólhattak bele az állam ügyeinek intézésébe
- a polgárjoggal rendelkezők között vagyoni különbség alapján állapítunk meg két csoportot
- az arisztokraták
o a gazdag, befolyásos réteg
o nagykereskedők, kézműves-műhelyek tulajdonosai, nagy földbirtokosok tartoztak ide
o kezdetben csak ők szólhattak bele az állam életébe
- a démosz (magyarul: nép)
o kiskereskedők, kézművesek, segédek, parasztok tartoztak ide
o betelepültek
- elsősorban az athéni kikötőkben laktak
- főleg kereskedők vagy más városból bevándorolt szolgák
- nincs athéni polgárjoguk, de szabad emberek, többségük más görög városállam polgára
- rabszolgák
o tárgynak, beszélő szerszámnak tekintették őket
o rabszolgapiacon vásárolták őket
o a bányákban, hajókon dolgozóknak nehezebb, a kézműves-műhelyekben vagy tanítóként dolgozóknak könnyebb dolguk volt
o kétféle módon válhatott valaki rabszolgává
- eladósodott – ezt hívjuk adósrabszolgaságnak
- háborúban elfogott hadifogoly
- általában utóbbiak voltak jóval többen
A demokratikus rendszer kialakítása
- a görög poliszoknak változatos államformái alakultak ki
o volt, ahol király jutott hatalomra, de ő már nem a mükénéi kor teljhatalommal rendelkező királya volt, hanem korlátozottabb hatalmú
o volt, ahol az arisztokraták szűk csoportja irányította az államot
- a görög világban egy egészen új típusú kormányzási forma jött létre Athénban: a demokrácia
- a reform lényege
o lényegében minden polgár egyenlő politikai jogokat kap, akár gazdag, akár szegény, akár az arisztokrácia, akár a démosz tagja
- korábban ez nem így volt: volt, hogy csak az arisztokraták rendelkeztek politikai jogokkal, tehát csak a vagyonosabbak és egy szűk arisztokrata réteg irányította a várost
o a demokrácia népuralmat jelent szó szerint
o Athénban egy egyszerű, szegényebb polgárt is meg lehetett választani ezután fontos tisztségre és ő is szavazhatott a különböző testületekben
- a klasszikus athéni állam felépítése
o népgyűlés
- tagjai
- minden athéni polgár a tagja
- 25-30000 polgár volt Athénban, ebből általában olyan 6000 vett részt a Pnyx dombon tartott gyűlésen
- közvetlen demokrácia alakul ki – mindenki „magát képviseli”
- nálunk közvetett demokrácia működik: az országgyűlésben képviselőink ülnek
- nem ülésezik folyamatosan
- feladata
- törvényhozás
- döntenek háború és béke kérdésében
- a tisztviselők megválasztása
o bulé (500 fős tanács)
- az egyes törvénytervezeteket előkészíti a népgyűlés számára
- ha a népgyűlés éppen nem ülésezik a törvényhozást látja el
- itt csak 500 polgár van jelen, őket évente kisorsolják
