• a béke
  • a nagyhatalmak nem akarták megerősíteni egyikőjük hatalmát sem jelentős mértékben, és a legyőzött Franciaországot sem nagyon meggyengíteni, hogy megtartsák az egyensúlyt Európában
  • Poroszország és Ausztria is kapott területeket
  • Oroszország jelentős lengyel területekhez jutott

A Szent Szövetség

• létrehoztak egy szervezetet, aminek a feladata az volt, hogy a régi rendet fenntartsa Európában
• ezt Szent Szövetségnek nevezték
• alapítói Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom voltak, de hamarosan Európa legtöbb állama a tagja lett
  • a kontinens ügyeitől gyakran különálló Anglia nem lépett be
• az 1815 utáni európai időszak névadója lett, ezekben az évtizedekben a Szent Szövetség Európájáról beszélünk
• a szövetséget Európa csendőrének is nevezték

Új eszmék terjedése

• a liberalizmus
  • ez a felvilágosodás, majd a francia forradalom alatt megjelenő szabadságeszmének az összefoglaló neve
  • egyrészt jelenti a törvény előtti egyenlőség követelését
  • másrészt mindenféle szabadságjogot
    • az alapvető emberi szabadságjogokat: a gondolat és a szólás szabadságát
    • a sajtó- és vallásszabadságot
    • a gazdasági szabadságot: a gazdaság kötöttségeinek, a céheknek, belső vámoknak, az állami beavatkozásnak az eltörlését
    • jelenti a jobbágyok felszabadítását: mivel a jobbágyi állapot szolgai állapot, a jobbágy személyében függ a földesurától, így ezt is el kell törölni, nem beszélve arról, hogy a jobbágyi állapot a gazdaság szabadságát is sérti
  • nacionalizmus
    • a nemzeti eszme, az egy nemzethez való tartozás érzése a francia forradalom idején jelenik meg
      • korábban az állam az uralkodót jelentette, a hadsereg az uralkodó céljait igyekezett megvalósítani
      • a forradalomban a hadsereg a saját érdekeiért, a forradalom vívmányainak megvédéséért harcolt
      • megjelent a nemzeti színű zászló és nem az uralkodóért, hanem a francia nemzetért küzdöttek
    • a nemzeti eszme úgy söpört végig a világon a következő kétszáz évben, mint egy földrengés
    • először az epicentrum közelében jelentkezett, majd egyre távolabbra eljutott
    • a 19. század elején a németeknél jelet meg
      • megjelenése
        • ekkor még csak írók, költők, egyetemi tanárok
        • tudósok összegyűjtötték a népdalokat, népmeséket
        • kis társaságok alakulásával erősödik a nemzeti érzés
      • kialakul az a felfogás, hogy ha nem is volt a történelem folyamán egy német állam, ami minden németet egyesített volna, de a német nép mégis összetartozik kulturális alapon és szükség van valamilyen formában egy német államra
      • a két lehetséges állam, ahonnan az egyesítést meg lehetne valósítani Ausztria, illetve Poroszország voltak
    • továbbterjedése
      • később Közép-Európa kisebb népeinél is megjelent
        • ilyen a magyar nép
        • majd a 19. század második felében a csehek, szerbek, horvátok is
      • a 20. században a brit gyarmatbirodalom bomlik fel Ázsia és Afrika népeinek nacionalizmusa miatt

A 19. század Európája

• a századot a Szent Szövetség uralta és a szövetség küzdelme a liberalizmus és a nacionalizmus ellen
• Ausztria számára a népfelség elvének elismerése, a sok nemzetiség miatt, az állam végét jelentette volna
  • Metternich minden európai konfliktust, ahol a nacionalizmus megjelent csírájában próbált elfojtani, mert úgy gondolta, hogy az előbb utóbb a Habsburg Birodalom végét jelentené
  • az egyetemekre beépített kémekkel, a sajtó erős cenzúrázásával, társaságok feloszlatásával, és ha szükség volt rá hadsereggel fékezte a nemzeti indulat elterjedését
• Metternich valószínűleg tudta, hogy nem fordíthatja vissza a történelem kerekét, de szerette volna minél inkább meglassítani azt
  • végül 1848-ban jutott el oda a történelem, hogy Metternich sem tudta megállítani a folyamatokat
  • odáig, 1815-1848-ig Metternich határozza meg Európa arculatát