- támadás a Szovjetunió ellen
o Hitler 1941. június 22-én indította meg támadását
- Németország kétségtelen katonai fölényben volt ekkor
- nagy segítséget jelentett Hitler számára, hogy igénybe vehette szövetségesei és csatlósai erőtartalékait, sőt igen nagy mértékben emberanyagát is
- sokkal nagyobb és főként sokkal jobban felszerelt haderőt tudott mozgósítani, mint megtámadott ellenfele
- a Szovjetunió nem készült fel a támadásra, és ezért is lehettek olyan sikeresek a németek az első hónapokban
- Sztálin azt feltételezte, hogy Hitler támadására csak Nagy-Britannia leverése után kerül sor, ezért provokációnak tartotta és nem is vette figyelembe a brit, az amerikai és a szovjet titkosszolgálatok pontos információit a közelgő német offenzíváról
- az első napokban leírhatatlan káosz uralkodott a szovjet oldalon
- már az offenzíva első néhány órájában (a földön) megsemmisítették a szovjet légierő 1200 gépét, és a szovjet légtér felett a Luftwaffe lett az úr
o Sztálin beszéde: a nemzeti érzelmekre építő beszéd meglepő volt a kommunista diktátortól
o a német támadás
- a németek három nagy hadseregcsoport felhasználásával három irányból indultak a Szovjetunió ellen
- fenn északon Leningrád ellen vonultak
- a második nagyobb arányú támadás Moszkva ellen irányult
- végül a harmadik és a legnagyobb sikerű délen kezdődött
- Magyarország belép a háborúba
o a Szovjetunió elleni támadásnál Hitler viszont elvárta szövetségesei segítségét
- Hitler azt érzékeltette, hogy az hogy, hogyan módosulnak majd a Németország győzelme utáni közép-európai államhatárok attól függ, hogy a magyar, a román, a szlovák és a horvát csapatok mit tesznek a szovjetek elleni háborúban
- senki sem maradhatott ki, hiszen Németország győzelme után így kimaradhatott az osztozkodásból
o a „casus belli”
- 1941. június 26-án máig ismeretlen eredetű gépek bombázták Kassát
- Horthy Miklós, a kormányzói hatalom adta lehetőséggel élve – a Bárdossy-kormány támogatásával –, azonnali válaszcsapást rendelt el
