-         a szabadságharc kezdete

o   Jellacic támadása

•   Jellacic horvát bán a csapataival szeptember 11-én Magyarországra támadt a Habsburgok felhatalmazásával
•   a honvédseregek szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével győzelmet arattak felette
•         a magyar seregek főleg újoncokból álltak
•   Jellacic Bécs irányába igyekezett kimenekülni az országból, míg a magyar csapatok üldözték őt
•   mikor Jellacic átlépte a Lajta folyót, ami Ausztria és Magyarország határa volt a magyar sereg megtorpant
•         eddig a magyar csapatok Magyarország területét védték, ha tovább üldözik Jellacicot, akkor lényegében támadó hadjáratot valósítanak meg, mert belépnek Ausztria területére
•         végül a lehető legrosszabb döntés született: pár nappal később átkeltek a Lajtán, ekkorra az osztrákok rendezték soraikat és Schwechatnál nagy vereséget mértek a magyar csapatokra október 30-án

o   Kossuth a magyar csapatok vezetőjévé a fiatal huszártisztet, Görgey Artúrt bízta meg

•   a magyar hadsereg állapotát sok probléma jellemezte
•         a haderő nagy része gyengén felszerelt újonc volt
•         sok kaszával harcoló, cipővel sem rendelkező parasztfiú harcolt a seregben
•         a nemesek nehezen működtek együtt a paraszti származású katonákkal
•         a tiszteket, akik korábban a császári hadseregben harcoltak foglalkoztatta a kérdés, hogy harcolhatnak-e most a császár ellen
•         a schwechati vereség miatt a magyar katonák önbizalma is alacsony volt

o   változások a birodalomban

•   a kormány a gyengeelméjű V. Ferdinándot lemondatta és helyette a 18 éves Ferenc József lett az új császár
•   a császári csapatok 1848 decemberében Windisch-Grätz tábornok vezetésével megindultak Magyarország ellen
•         a magyar kormány Pestről Debrecenbe költözött
•         a korábbi miniszterelnököt, Batthyány Lajost Windisch-Grätz elfogatta

o   a kápolnai csatavesztés

•   az osztrák csapatok jelentős túlerőben voltak
•   Görgey azt a taktikát választotta, hogy folyamatosan visszavonul az ország észak-keleti részére
•         ez időt adott neki a hadsereg újjászervezésére és a becsalogatott osztrák haderő számára is nehezebb Bécstől távolabb helytállni
•         Görgeyvel nem értett egyet Kossuth, aki az ország fellelkesítése miatt mindenféleképpen akart egy győztes csatát

o   kettejük ellentéte a szabadságharc végéig megmaradt

•   a magyar haderő 1849 februárjában egyesült Észak-Magyarországon
•         Kossuth Görgey helyett egy lengyel hadvezért, Henrik Dembinskit nevezte ki a haderő főparancsnokává

o   Dembinski egy 1830-as lengyel felkelés hőse volt

o   rossz választásnak bizonyult: nem ismerte a magyar terepet és rossz döntéseket hozott

•   az 1849. február 26-28. közti két napos kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar fősereget
•   két következménye volt
•         az olmützi alkotmány

o   ez semmisnek nyilvánította az áprilisi törvényeket és Magyarországot beolvasztotta a Habsburg Birodalomba

o   azért Olmützben adta ki Ferenc József, mert a bécsi forradalom miatt az uralkodói udvar ebbe a városba költözött Bécsből

•         a magyar haderők vezetője újra Görgey Artúr lett

o   a magyar haderők 1849 tavaszán több fronton is sikereket értek el

•   Bem József (becenevén Bem apó) lengyel tábornok vezetésével Erdélyt sikerült felszabadítani a császáriak alól
•   a tavaszi hadjárat
•         Görgey pedig Észak-Magyarországon ért el jelentős sikereket
•         a fő cél a császári haderő bekerítése volt
•         Görgey folyamatosan nyerte áprilisban és májusban a csatákat

o   a leghíresebbeket Hatvannál és Isaszegnél

o   bevette Buda várát is

•         a császári csapatok azonban fegyelmezetten vonultak vissza, így bekerítésük nem sikerült
•   Magyarország területének nagy része 1849 tavaszán magyar kézre került
•   a Függetlenségi Nyilatkozat
•         Kossuthék az olmützi alkotmányra már akkortól válaszolni akartak
•         a magyar csapatok győzelmei kellettek, hogy ezt megtehessék
•         a függetlenséget korábban a reformkorban senki nem támogatta

o   az állam vezetői most is megosztottak voltak a kérdésben, de végül Kossuth álláspontja győzött

o   a nyilatkozatot a debreceni Nagytemplomban hirdették ki

•         a Nyilatkozat tartalma

o   Magyarországot független államnak nyilvánították

o   kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

o   a királyságot azonban nem szüntették meg, de királyt sem választottak

•   amíg nincs király, kormányzó vezeti az országot
•   Kossuthot választották kormányzóvá

o   új kormányt is kineveztek a Honvédelmi Bizottmány helyébe: ezt Szemere Bertalan vezette

•         a függetlenség kinyilvánításától azt várták, hogy Európa államai elismerik Magyarországot, s ezzel diplomáciai segítséget adnak a magyar szabadságharcnak

o   ez nem következett be: Anglia és Franciaország is fontosnak tartotta az oroszokkal szembeni egyensúly miatt egy erős Ausztria fenntartását, így nem ismerték el a független Magyarországot

o   a szabadságharc bukása

•   Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez I. Miklós cártól
•         Mi volt az alapja annak, hogy az oroszok segítsenek a Habsburg Birodalomnak?

o   a napóleoni háborúk után Klemens von Metternich herceg hívta életre a Szent Szövetséget, ami a régi rendet hivatott fenntartani Európában

o   az oroszok ennek tagjai és ez alapján érkezik orosz haderő Magyarország ellen

•   200 000 orosz katona érkezett Magyarországra
•         az osztrákok 170 000-en, a magyarok 132 000-en voltak
•         így a szabadságharc lényegében eldőlt
•         Temesvárnál a magyar fősereg vereséget szenvedett
•   Kossuth és a kormány külföldre menekült, Kossuth előtte Görgeynek adta át a főhatalmat
•   Görgey augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert
•         Vajon miért az oroszok előtt?

o   hogy kifejezze, hogy nem az osztrákok győzték le a magyar szabadságharcot