A gazdasági problémák

-          éhínségek

o   Európa népessége 1700 és 1800 között 120-ról 200 millió főre nőtt

•   eközben az élelmezés nem nőtt ilyen mértékben

o   nem megy végre érdemleges technikai fejlődés a mezőgazdaságban

•   a paraszti terhek gyakorlatilag még sok helyen középkorias viszonyokat jelentenek

o   az élelmiszerárak magasak, gyakran van éhínség

•   a szegények kiadásainak felét kenyérre költötték

-          az igazi nagy gazdasági problémák nem csak az embereket, hanem az európai államokat érintették

o   elsősorban Franciaország, de Spanyolország vagy a Habsburg Birodalom is többször államcsőd közeli állapotba került

o   ez alapjában azt jelenti, hogy az állam kiadásai nagyobbak voltak a bevételeknél

o   Mire mentek el egy abszolutista állam kiadásai?

•   a hadseregek hatalmas költségeket emésztettek fel
•          még békeévekben is elérhette az állami jövedelmek 40-50%-át
•          az elmaradott gazdasággal rendelkező országok számára egy elhúzódó konfliktus hatalmas terheket jelentett
•   az államapparátus fenntartása
•   korrupció
•          mindent csak úgy lehetett elintézni, ha a vezető hivatalnokokat lefizették
•          így nagyon lassan és költségesen valósult meg minden
•   pazarlás: fényűző életmód

A felvilágosodás

A 18. század gondolkodásmódjában bekövetkezett változás.

-          ezt egy szóval „felvilágosodás”-nak szoktuk nevezni

o   a felvilágosodás az eszmének, az emberi agyaknak a felvilágosodását jelenti

o   a század gondolkodói szerint az ember sötétségben élt, nem gondolkozott a világról, s ezt meg kell változtatni

A felvilágosodás előzménye

-          a felvilágosodásban a filozófusok játszották a vezető szerepet, de a folyamat elindítói akaratlanul is egy évszázaddal korábban élt természettudósok voltak

•   Kepler, Kopernikusz és Galilei: nem a Föld, hanem a Nap van a középpontban, vizsgálták a bolygók mozgását
•   Newton: a fizika törvényszerűségeit írta le

o   Hogyan gondolkoztak ezek a tudósok előtt a világról az emberek?

•    a Biblia alapján, azt fogadták el; vagy nem is tettek fel bizonyos kérdéseket

o   Milyen problémával néztek szembe ezek a természettudósok?

•   az egyház üldözte a keresztény tanításokkal nem egyező tudományos eredményeket
•   Giordano Bruno-t máglyán égették meg tudományos eredményei miatt 1600-ban

o   Korábban a Biblia határozta meg az egyes kérdésekről való gondolkodást. Mi alapján alakították ki ezek a tudósok az eredményeiket?

•   az ész, a logika, a megfigyeléseik és tapasztalataik alapján

-          Nézzük milyen alapelveket tettek magukéivá a 17. század gondolkodói!

o   bátorsággal fel lehet lépni az egyház uralta gondolkodásmóddal szemben

o   a világ megismerhető

•   a tudósok a természetet, a csillagok mozgását próbálták leírni az ész és a logika mentén haladva
•   a 17. századi tudományos forradalom azt állította, hogy természeti törvények irányítják világunkat → a felvilágosodás gondolkodói szerint akkor az emberi világot is természeti törvények irányítják
•          ha a világ megérthető, akkor irányítani és a helyes irányba változtatni is lehet
•          fel lehet tenni olyan kérdést, hogy jól működik-e az állam, jó-e hogy az emberek 90%-a a mezőgazdaságból él, jó-e, hogy az uralkodónak korlátlan hatalma van, jó-e, hogy a nemesség adómentes

o   eddig ezeket a dolgokat amolyan régtől való, Isten által teremtetteknek gondolták, fel sem merült, hogy ezen alapjában változtatni lehet

•          most a filozófusok eljutottak oda, hogy feltegyék a kérdéseket, hogy tényleg ez a legjobb-e az embereknek és így működik-e legjobban a világ
•          ha vannak törvényszerűségek a társadalom és az állam kérdései kapcsán is, akkor kutatásokkal fel lehet ezeket térképezni és megváltoztatni úgy, hogy kialakítsák a tökéletes társadalmat és a tökéletes államot

o   ez az a felfogás, ami a leginkább jellemző a felvilágosodásra:

•   a hit abban, hogy a világ megismerhető és megváltoztatható
•   a természettudományok szigorú, érzelmek által nem befolyásolt gondolkodásmódját alkalmazták a társadalmi kérdések vizsgálatában is
•   az hogy az ész és a logika alapján egy jobb világot lehet teremteni

-          a tudományos élet változásai viszonylag gyorsan elterjedtek

o   korábban a szellemi teljesítmények, tudományos kutatások finanszírozása a királyi udvarhoz, esetleg nagyon gazdag arisztokrata személyekhez kapcsolódtak

o   a 18. században ez megváltozott: a felemelkedő, városi és a tudományos eredmények iránt érdeklődő polgárság körében is megjelent a tudományos életről való beszélgetés

•   egy, fényűző életmódot élő arisztokrata számára a tudomány legfeljebb szórakozás lehetett, de a vállalkozását vivő polgár számára komoly, a gyakorlati életben is hasznosíthatóak lehettek a tudományos eredmények
•          a szövőiparban használt gépek a manufaktúra-tulajdonosokat gazdagíthatták
•   a királyi udvarokról tolódik a hangsúly a polgári szalonokba (Versailles → Párizs)

o   emellett a könyvnyomtatás elterjedése is lehetőséget adott a tudományos munkák minél könnyebb megismeréséhez

•   sok röpirat, vitairat és újság jelent meg, s ezeknek egyre nagyobb vevőköre is kialakult

o   az utazás könnyebbsége miatt Európában egy határokon átívelő szellemi, tudományos élet alakult ki

o   összefoglalóan: a 18. században megerősödő polgárság volt az, amelyik fogékony volt az újfajta gondolkodásmódra és hozzájuk köthető a felvilágosodás eszmeáramlata is