-          a felvilágosodás a polgári világhoz kötődik

-          a középkori merev szabályokkal, kötöttségeivel szemben jött létre

-          a mozgalom vezetőinek célja az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”

-          a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése jellemezte

-          a legtöbb most felsorolt követelésük ekkor került bele az emberi gondolkodásba és a mai napig érvényes, nagyban a felvilágosodás gondolkodói teremtették meg a mai világunk alapját

-          az egyház ellen

o   a tudatlanság, a babonák, a vak engedelmesség ellen, amiket az egyházhoz kötöttek

o   elsősorban az egyház szervezetét támadták

•   fontos követelésük, hogy válasszák szét az államot és az egyházat
•          az egyház csak a hívekkel foglalkozzon, de az állami kérdésekbe ne szóljon bele
•          ne hozzon az állam egy olyan törvényt, amit a Bibliával indokol meg

o   a felvilágosodás alakjai között mégis kevés ateistát, istentagadót találunk

•   többségük inkább valamilyen módon egységbe akarta hozni a tudományt és a vallást

-          az emberek közti születési különbségek ellen

o   Hogyan nézett ki a középkor társadalma?

•   az egyes csoportokba születők más és más jogokkal rendelkeztek
•   számunkra már természetes, hogy ma mindenki azonos jogokkal születik, ezt a felvilágosodás gondolkodói kezdték követelni
•          legyen egyenlőség a törvény előtt: ugyanazok a törvények vonatkozzanak nemesre és jobbágyra és ugyanazon a bíróságon vizsgálják ki az ügyüket

o   ahogy az előbb megbeszéltük, a természettudományos logika mentén tették fel a kérdéseiket:

•   Miért nem fizetnek adót a nemesek? Mi igazolja ezt a jogukat?
•   Miért létezik jobbágyság? Ez a leghatékonyabb módja a gazdaságnak? Ha nem hatékony, vagyis az ész érvek alapján tudunk jobbat, akkor meg kell szüntetni.

-          a gazdaság kötöttségei ellen

o   a jobbágyi függés és az ehhez kapcsolódó tizedfizetés, robot, a nemesi adómentesség

o   a céhek, belső vámok

•   a céhekre emlékezhetünk: nagyon szigorúan szabályoztak mindent: hogyan kell elkészíteni az árut, mennyiért lehet adni, még tüsszenteni sem lehetett, mert az reklámnak számított
•   a felvilágosodás gondolkodói úgy vélték, hogy legyen verseny az egyes műhelyek között: aki olcsóbban, jobb minőségű árut készít, azt veszik majd az emberek

-          az írott alkotmányért

o   az alkotmány egy társadalom életét meghatározó alaptörvény

o   addig sok helyütt ilyen nem létezett és a hagyományok alapján működött az alkotmány

•   ha írott alkotmányt hoznak azzal nehéz visszaélni, az arisztokrácia nem fér hozzá
•   ezzel a királyok korlátlan hatalmát is megpróbálták visszaszorítani

-          az alapvető emberi szabadságjogok bevezetése

o   alapja, az a hit, hogy minden ember egyenlőnek és szabadnak születik

o   ebből következően követelték a törvény előtti egyenlőséget, amire az előbb már utaltunk

o   mindenkinek joga van szabadon szólni, gondolkozni

•   a szólásszabadság ma is olyan alapvető jog, ami mindenkit megillet, és sok vita van ezzel kapcsolatban
•   ez nem volt így korábban: az uralkodók bírálata akár felségsértési pert és halálos ítéletet is vonhatott maga után

o   további egyéni szabadságjogok

•   vallásszabadsághoz való jog
•   szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga

-          az isteni felhatalmazás alapján uralkodó királyok ellen

Társadalmi szerződés elmélet – az állam új felfogása

-          az elmélet John Locke angol filozófushoz kötődik

o   ő arról ír, hogyan alakultak ki az államok

•   eredetileg minden egyes ember a maga ura volt, és csak a természet törvényeinek volt alávetve
•          ez az állapot békés is lehetne, de egyes emberek loptak, gyilkoltak
•   hogy ezeket a kihágásokat megfékezzék, az emberek létrehozták a törvényeket
•          ezek segítségével büntetéseket róhatnak ki azokra, akik életüket vagy vagyonukat veszélyeztethetik
•          ezek a törvények képezték a társadalmi szerződést: az emberek közösségekbe tömörültek, amelyeket törvények szabályoztak
•   hogy az önbíráskodást elkerüljék a végrehajtó hatalmat átadták egy felsőbb hatalomnak
•          a felsőbb hatalom tagjait az emberek maguk közül választják azzal a feltétellel, hogy betartja a törvényeket és az emberek érdekében végzi a munkáját
•   ha a vezetők nem tartják be a törvényekben foglaltakat, akkor a népnek joga van eltávolítani őket és másokat választani

o   Honnan származik tehát a felsőbb hatalom?

•   a néptől, a nép dönt úgy, hogy ezt létrehozza, hogy irányítsa az emberek életét

o   Korábban mit gondoltak, honnan származik a királyok hatalma?

•   Istentől, az Úr jelöli ki a királyokat, hogy uralkodjanak

o   Mi változik tehát a gyakorlatban ez a filozófiai elmélet alapján?

•   ha a királyok Isten akaratából uralkodnak, akkor nem lehet megkérdőjelezni a hatalmukat, hiszen akkor az Úr döntését vonnák kétségbe az emberek
•   de ha a király hatalma a néptől származik, akkor a nép felkelhet és elkergetheti a királyát, ha az nem az emberek érdekében kormányoz

o   még egy fogalmat vezessünk be: azt hogy a hatalommal valójában a nép rendelkezik, népfelség elvének hívjuk

A hatalmi ágak szétválasztásáról

-          Montesquieu francia filozófus elmélete

-          az államok intézményrendszerének vizsgálatakor jutott arra az eredményre, hogy minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom

o   ha ezek egy kézben összpontosulnak, például ugyanaz hozza a törvényeket, mint aki végrehajtja, vagy a végrehajtó hatalom bíráskodik is maga fölött, akkor zsarnokság van

o   a gyakorlatban az abszolutizmusban mind a három hatalmi ág az uralkodó kezében összpontosult

-          a szabadság biztosítékát abban látta, ha a három hatalmi ágat egymástól elválasztják

o   a törvényhozást a nép által választott parlament végezné

o   a végrehajtó hatalmat az uralkodó kezében hagyta volna

o   míg az igazságszolgáltatást választott független bírókra bízta volna

Felvilágosult uralkodók Európában

-          a 18. században Európa több uralkodóját is megérintették a felvilágosodás eszméi

o   Poroszországban, a Habsburg Birodalomban vagy Oroszországban is beszélhetünk ún. felvilágosult uralkodókról

•   ezekben az országokban a polgárság gyenge volt, így itt a változások nem alulról, a társadalom felől, hanem felülről, az uralkodó által voltak bevezetve

-          természetesen a felvilágosodás népfelség elvét vagy az egyes szabadságjogokat ezek az uralkodók nem vették át

o   az állam vezetőinek szakítaniuk kellett a hagyományos, „Isten kegyelméből” uralkodó király képével

o   új királyeszményt kellett létrehozniuk: ők lettek az „állam első szolgái”

o   az uralkodói hatalmat küldetésnek hitték, melynek legfőbb célja a nép érdekében való munkálkodás

o   ugyanakkor a zsarnoki módszereket is megengedhetőnek vélték

-          Nézzünk pár olyan területet, ahol viszont a felvilágosodás eszméi alapján történtek változások!

o   a porosz uralkodó alkotmányt vezetett be

o   több helyen felmerült a nemesség adómentességének megszűntetése

o   volt, aki megszüntette a jobbágyi függést, a parasztok szabad emberré váltak

o   a jobbágyok helyzetét máshol igyekeztek szabályozni, maximalizálták a robot mértékét, illetve pontosan meghatározták, hogy milyen jogai vannak egy jobbágynak

o   fejlesztették az egészségügyi ellátást

o   fejlesztették az oktatást, bevezették a kisgyerekek kötelező iskolába járását

o   volt, ahol emberiességből eltörölték a kínvallatást