A hátország az a terület, amely a hadműveletekben nem vesz részt viszont a harcoló alakulatokat támogatja. Azaz egy hadban álló ország területe, amelyen termeli a hadi anyagot és katonákat állít ki a frontra. Tulajdonképpen minden háború és front legfontosabb eleme. A hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától függ egy háború kimenetele hosszú távon.
- hadigazdálkodás bevezetése
- háború esetén teljesen megváltozik egy ország gazdaságának célja, a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelik alá, miközben munkaerejének jelentős része harcol és nem otthon dolgozik
- ilyenkor az országok ún. hadigazdálkodást vezetnek be
- fejlesztik a háborús célokra szükséges termékek előállítását
- az árakat maximalizálták
- vagyis a boltos nem adhatta drágábban a portékáját, mint ahogy azt meghatározták
- a lakosság ellátásában jelentkező hiány miatt jegyrendszert vezettek be
- bizonyos közszükségleti cikkeket csak hatósági jegyre szolgáltatnak ki
- lisztet, sót, cukrot, petróleumot (ezzel világítottak esténként), szappant
- vagyis nem lehet lemenni a boltba és kenyeret venni, csak annyit, amennyi kenyérjegyet kapott az ember
- oka: az áruhiány, a termelés nem tudja ellátni a front és a hátország kiszolgálását is
- példa Magyarországról
- a kenyérjegyek 1916. január 10-én léptek életbe
- a heti szelvények huszonnyolc kisebbre voltak bontva, amelyek darabjáért 6 deka fehérlisztet vagy 8 dekagramm kenyeret lehetett kapni
- új adókkal, hadikölcsönök jegyeztetésével próbálnak pénzt szerezni
- hadikölcsön: a lakosság jegyezhet kötvényeket, amiket ha minden jól megy, a háború után válthat pénzre
- a templomok harangjaiból ágyúkat öntöttek
- tömeges női munka
- a férfiak nagy része a frontokon harcolt, így a hátországban munkaerőhiány alakult ki
- a hátországnak különben is több terméket kellett előállítania, hiszen a frontokra szállítottak sok mindent
- a fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak családfenntartókká
- a hangulatváltozás
- kezdetben nagy lelkesedés jellemezte az országok lakosságát
- a hangulat a háború elhúzódása miatt megváltozik
- sokan elszegényednek, elvesztik hozzátartozójukat, az élet sokkal nehezebb és kilátástalanabb lett
- oka:
- a háború soha nem látott pusztítással jár
- a háború elhúzódik
- háborúellenes hangulat alakult ki, békevágy
- egyre több tüntetést tartanak a háború befejezéséért
- a forradalmi eszmék terjedése
- az elégedetlenség, nélkülözés és a békevágy az egyes államokban a forradalom, a háborút folytatni akaró kormány vagy uralkodó elleni lázadás esélyét is jelentette
- főleg 1917-re ért el a békevágy és az általános elégedetlenség arra a szintre, hogy a forradalmak lehetősége mérlegelendő volt
- gyakran voltak nagy általános sztrájkok, tüntetések a háború ellen
- a lövészárkok forradalma
- dezertálások
- gyakorivá váltak a dezertőrök, akik nem voltak hajlandók visszatérni a lövészárkokba
- az olaszok gyorsan megadták magukat a németeknek, akár egész osztagok, direkt hagyva bekeríteni magukat, mert a hadifogság az életük megmentését jelentette
Az oroszországi forradalmak
- a helyzet Oroszországban jutott el a tényleges forradalomhoz
- az oroszországi helyzet
- Hogyan nézett ki Oroszország az első világháború időszakában?
- az ország élén a cár ált, konkrétan ekkor II. Miklós
- a cár diktatórikus módon uralkodott
- az isteni eredetű hatalommal rendelkező cár meg is élte isteni voltát, számtalan olyan szituáció volt, ahol isteni pózban jelent meg, ténylegesen istenként tisztelték
- évente átlagosan 11 embert végeztek
- a munkatáborok
- Szahalin szigetén voltak a legdurvábbak
- le voltak borotválva a férfiak és a nők is, így könnyen megtalálhatták a szökötteket
- sokan változást akarnak
- a munkások, parasztok és értelmiségiek is elégedetlenek voltak az új helyzettel
- a cártól szerették volna kikényszeríteni, hogy alkotmányban vezesse be a Nyugat-Európában már több mint egy évszázada létező polgári szabadságjogokat
- nagyon közel kerültek az összeomláshoz
- sokkal hosszabb frontvonalon érintkezett a hatékonyabb német hadsereggel szemben, mint aminek védelmét biztosíthatta volna
- stratégiailag elszigeteltnek számított, szövetségeseitől nem kaphatott igazán jelentős gazdasági segítséget
- a hadigazdálkodással járó terheket nem bírta a gyenge szállítási rendszer, a hadseregek ellátása akadozott
- az oroszok annyira kifogytak a harci eszközökből, hogy a tartalékosok ezek nélkül mentek a frontra és várniuk kellett míg az első vonalban harcolók elesnek és az ő fegyvereikkel harcolhattak tovább
- bár elfogyhatatlannak tűnt az orosz emberutánpótlás, 1916 végére a veszteséglista 3,6 millió halott, súlyos beteg és sebesült volt, s kb. 2,1 millió katona került az ellenség fogságába
- áremelkedések, az élelmiszerellátás akadozása
- városi lázadások, sztrájkok
- a társadalom belefáradt a háborúba, s minden balszerencséért a cárt okolta