Tűzhasználat
- amire az ősember a tüzet használhatta
o meleget ad
o megsüti az ételt
o a vadállatok ellen védelmet biztosít
o fényt ad
o közösségteremtő ereje van
- Hogyan tudott az ősember tüzet gyújtani?
o kezdetben valószínűleg a természetben találkozhatott a tűzzel és így ismerhette ki jellemzőit
o Hogyan találkozhatott a természetben tűzzel?
- villámcsapás után
- vulkánkitörésnél
- nagy szárazság idején kialakulhatnak könnyen erdőtüzek
- később maga is megtanult tüzet csiholni
A beszéd kialakulása
- a fő kérdéseink:
o Mikor jelenik meg a beszéd az embernél?
o Milyen változás történt és hol történt ez a változás, hogy az ember képes a beszédre?
o Tudnak-e az emberszabású majmok beszélni?
- Miért nehéz megválaszolnunk ezeket a kérdéseket?
o mert semmilyen régészeti leletünk nem lehet a nyelvvel kapcsolatban, a beszéd nem tud megkövülni, hogy aztán kutatók évezredekkel később kiássák
o ezáltal a beszéd megjelenése kapcsán sok a bizonytalanság
- Milyen változás történt és hol történt ez a változás, hogy az ember képes a beszédre?
o a torok, a száj, a fülre: a tudósok szerint a neandervölgyiekben már megjelennek azok a változások ezekben a szervekben, ami a mai emberre jellemző
- a kommunikáció nem csak a beszédet jelenti, hiszen a siketek is képesek a bonyolult kommunikációra
o ez azt jelzi, hogy nem csak a szájra vagy a torokra van szükségünk, ahhoz, hogy úgy beszéljünk, ahogy tudunk, hanem az agyunkra is
o Vajon a majmok, akik nem tudnak beszélni, tudnának-e úgy kommunikálni, mint az ember?
- az 1965-ben született Washoe nevű csimpánz 2007-ben halt meg
- ő volt az alanya Allan Gardner pszichológus kísérletének, amiben arra kereste a választ, hogy meg tudja-e egy csimpánz tanulni az amerikai jelnyelvet, amit a siketek használnak
- Washoe 5 évesen kezdte tanulni a jeleket és hihetetlen fejlődést produkált: élete végén 300 jelet ismert
- viszont Washoe mégsem tudott mindent: ugyanis nem tudott egyszerre több jellel kommunikálni, legfeljess 2-3 jelet tudott összeilleszteni
- tehát lehet, hogy ismerte a bolt, az alma, a menni, a venni, a tegnap szavakat, de nem tudta kifejezni azt a mondatot, hogy „Tegnap elmentem a boltba almát venni.”
- ezt már egy 2-3 éves gyerek meg tudja csinálni
- a kísérlet végső eredménye tehát az lett, hogy hiába tudnak sok jelet megtanulni a legokosabb csimpánzok, az agyuk nem olyan fejlett, mint az emberé, mert az összetett kommunikációra nem alkalmasak, vagyis mondatokat, nyelvtani elemeket már nem tudnak használni
- számunkra az a fontos, hogy ezek szerint az emberi agy az evolúció során valamikor megváltozott és kifejlődött az összetettebb kommunikációra való képesség
- Próbáljuk akkor megvizsgálni az emberelődök agyát!
o ez nagyon nehéz, ugyanis maradtak fenn koponyadarabok, de az agyak mind lebomlottak, a koponyából pedig az agy szerkezetére nem nagyon lehet következtetni
o de a tudomány végül mégis talált egy választ, ezt pedig egy 1,9 millió éves „ügyes ember” csontvázat alapján tudta megtenni
- a koponya bal oldala nagyobb, erősebb volt, mint a majmok koponyájának ez a része
- ez a mai ember agyának az a része, ami felelős a kommunikációért és a beszédért
o az, hogy ki tudjuk mondani a mondatokat, egymás után illessztjük a szavakat csak ezzel működik
o akinek ez a része az agyában sérül, az nem tud rendesen beszélni, ezt a betegséget afáziának hívjuk
- tehát az „ügyes ember” már nagy valószínűséggel képes lehetett az olyan összetett kommunikációra, mint a ma élő ember
! Eddig a Tankönyv 6-15. oldaláig kell megtanulni az anyagot!