- minden háborút békekötés zár le – Mit gondolunk, milyen jellegű szankciókat kaphat a legyőzött fél?
- elvesznek tőle területeket
- nagy összegű hadisarc fizetésére kötelezik
- ezt az első világháború után jóvátételnek hívták
- hadseregének nagyságát korlátozzák
- a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
- a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
- ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
- elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
- a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
- a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
- az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
- a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
- az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
- az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
- a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
- gonoszként, szinte a Sátánként tekintettek az ellenségre
- a propaganda a népekre is hatott – gyűlölet alakult ki Európa népei között is
- a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
- az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
- területi változások
- Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
- az Oszmán Birodalom
- felbomlott, elvesztette területének háromnegyed részét
- létrejött a modern Törökország
- az Osztrák-Magyar Monarchia
- a soknemzetiségű, belső problémákkal küzdő Monarchia nem élhette túl a háborút
- a nemzetiségek önálló államokat akartak létrehozni és a győztes antant is támogatta ezt
- 1918 október: a soknemzetiségű Monarchia helyén nemzeti államok alakultak
- Csehszlovákia, Jugoszlávia, illetve területek kerültek Romániához
- a Habsburgok többszáz éves uralkodás után elvesztették trónjaikat, Ausztia és Magyarország is köztársasággá vált
- Milyen probléma állt fenn ezekkel az országokkal?
- nem voltak nemzetállamok, hanem több kisebbség is élt bennük
- több millió magyar került Romániához, Csehszlovákiához vagy Jugoszláviához
- a békekonferencia kifejezte, hogy kisebbségvédelmi alapelvekhez kell tartaniuk magukat a többnemzetiségű államoknak
- a nemzetiségeknek biztosították a törvény előtti egyenlőséget
- a hivatalviselés lehetősége
- az anyanyelv korlátozások nélküli használata
- az anyanyelvi iskoláztatás joga
- ezeket az elveket később gyakran megsértették, ami máig komoly problémákat, sérelmeket, gyűlölködést okoz Közép-Európában
- a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
- Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
- Németország nyugati részén, a Rajna bal partján 50 kilométeres sávban nem lehetett haderő
- Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
- emellett kimondták, hogy tiltják Németország és Ausztria egyesülését
- ezt németül Anschluss-nak nevezzük és felmerült a két németül beszélő országban
- a franciák nem engedhették, hogy egy nagy területű közép-európai állam jöjjön létre
- a történeti Magyarország korábbi területének 71,5, lakosságának 63,6 került a szomszéd államok fennhatósága alá
- ez 3,4 millió magyart jelentett
- jóvátétel
- a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
- az összeget később határozták meg (1920-ban a boulogne-i konferencia: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt)
- ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
- nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
- minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
- hadseregek
- Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
- hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
- Népszövetség
- a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)
