A forradalom első sikerei
- a kiváltságosok lemondása jogaikról
o a nemzetgyűlés összeülése után közvetlenül a kiváltságos rétegek egy látványos gesztussal lemondtak előjogaikról
- a nemesek lemondtak kiváltságaikról és a földesúri kötelező szolgáltatásokat bérleti díjjá alakították át
- így megszűnt a robot, a földesúr földjén teljesített ingyenmunka is
- az uradalmi rendszert felszámolták
- az egyház lemondott a tizedről
- a gazdag polgárok lemondtak adózási mentességeikről
- Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
o 1789. augusztus 26-án adta ki a nemzetgyűlés ezt a dokumentumot
o úgy gondolták, hogy amíg nincs kész Franciaország új alkotmánya, addig is nyilvánosságra hozzák, hogy milyen alapelvek mentén alkotják azt meg
o az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára született
o tartalma
- a felvilágosodás eszméi
- törvény előtt mindenki egyenlő
- az alapvető emberi szabadságjogok
- mindenkinek alapvető joga van a szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz
- meggyőződés-, vallás-, és sajtószabadság
- az állammal kapcsolatos alapelvek
- népfelség elve
- a hatalmi ágak szétválasztása
- 1791. szeptember – alkotmány
o ez Franciaország első írott alkotmánya
o a király is elfogadja – nincs sok lehetősége az ellenállásra
o alapelvek
- lehetetlen legyen az abszolutizmus visszaállítása
o az állam átalakítása
- alkotmányos monarchia Anglia mintájára
- a törvényhozó hatalmat a Nemzeti Konvent alkotja
- ide a francia polgárok választják meg képviselőiket
- a nők még ekkor nem szavazhattak, a férfiak közül pedig a szegények voltak kizárva egy bizonyos évi jövedelem alatt
- összesen 4,3 millió fő kapott szavazójogot, ami a korban szélesnek számított
o a felnőtt férfiak 2/3-a szavazóvá vált
- végrehajtó hatalom
- a miniszterek és a király
- a király csak korlátozott vétójoggal rendelkezett
- bírói hatalom
- választott független bíróságokat hoznak létre
o az egyházzal kapcsolatos törvények
- az egyházat különválasztották az államtól
- az egyházi birtokokat kisajátították
o gazdasági intézkedések
- eltörölték a céheket
- megszüntették a belső vámokat
- az egyházi birtokokat áruba bocsátották
A király helyzete
- Milyen körülmények között élt a 1789-ig?
o az abszolutizmus jelképének számító Franciaország királya
o a Versailles-i palotában hatalmas pompa között élt
o bármit megtehetett, egyedül kormányozta az államot
- a változás
o kiderül, hogy az uralkodónak nincs elég ereje a népével szemben
o az utca népe kezd el irányítani, akiket addig semmibe sem nézett
- Hogyan viszonyulhat az angol mintára alkotmányos monarchiát kialakító nemzetgyűlésre és a forradalom mozgatóira?
o abban reménykedik, hogy a helyzete megváltozik
o Hogyan lehet erre esélye? Miben, kiben bízhat?
- a külföldi uralkodókban
- Miért?
- Európa uralkodói gyakran álltak harcban XVI. Lajos Franciaországával, mégis valamitől jobban félnek, mint tőle
o a forradalomtól, amely a felvilágosodás elvei alapján a királyok hatalmát elvenné és a népfelség elvét állítaná a helyébe
o a Habsburg uralkodó jobban fél attól, hogy birodalmában is forradalom történik, mint XVI. Lajos Franciaországától
- a külföldi uralkodók tehát Lajos visszatérését és a forradalom felszámolását akarják
o Mit tesz Lajos?
- 1791-ben – a király inasnak öltözve elszökik Párizsból, de a belga határon felismerik és visszaviszik
- ezt követően titkos levelezést kezdett folytatni a külföldi uralkodókkal, hogy támadják meg Franciaországot és segítsék vissza a hatalomba
- II. Lipót Lajos sógora volt, hozzá fordult
- a külföldi támadás
o 1792-ben az európai államok megtámadták Franciaországot
- a támadást a Habsburg Birodalom és Poroszország vezette
- a francia nemesek közül sokan elmenekültek, főleg a Franciaországhoz közeli német területekre
- ők innen szervezkednek a forradalom ellen és segítik akár a porosz vagy osztrák seregeket
- a kezdeti sikerek után a forradalmárok megszervezték hadseregüket
- 1792. szeptember 20. – Valmynál a francia csapatok megállítják a porosz csapatokat
- ez volt a forradalmi Franciaország első nagy katonai sikere
- Lajos letartóztatása
o a külföldi támadás idején XVI. Lajos lebukott: kiderült, hogy külföldi uralkodóktól katonai támogatást kért
o az uralkodó párizsi palotáját megostromolták és börtönbe vetették
o a hazaárulás vádjában bűnösnek talált királyt 1793-ban lefejezték, amit az európai abszolút módón uralkodó „kollégái” nagy megdöbbenéssel hallottak
- a köztársaság kikiáltása
o azzal, hogy a királyt letartóztatták új államforma kialakítása is szükségessé vált
- nem működhet alkotmányos királyság, úgy hogy a királyt éppen kivégzik
o az új államforma a Hollandiában és az USA-ban működő köztársaság lett
- a törvényhozás neve: Nemzeti Konvent
- a név az amerikai köztársaság törvényhozására, a Kongresszusra utal
- új kormány alakul: Végrehajtó Tanács
A forradalmi Franciaország nehézségei
- élelmiszerhiány
o ez a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is oldotta meg
o sőt a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt
- a földkérdés megoldatlansága
o a parasztok földhöz szerettek volna jutni
o az egyházi földek áruba bocsátása lassan haladt
o a parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő legfőbb követeléseiket
o több megyében paraszti megmozdulások történtek
- a királypárti szervezkedők mozgalma
o pár év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királyságra, ahol rend volt és minden kiszámítható volt, nem volt belső háború
o ők a Bourbon család tagjai közt kerestek volna új uralkodót
- a Konvent vitái egyre hevesebbek
o a forradalom hívei egyre megosztottabbak lettek
o egyre durvább módon zajlottak a belpolitikai viták, gyakran az erőszak eszközétől sem riadtak vissza a forradalmárok
- a külső fenyegetés
o Ausztria megszervezte az első koalíciót Franciaország ellen
- Anglia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Piemont, Nápoly
A forradalmárok belső vitái
- az egykori 1789-es felkelők 1793-ra két nagy politikai csoportra estek szét
o máshogy látták Franciaország jövőjét, a külpolitikát, azokat a módszereket, amivel a felvilágosodás eszméit sikeresen ültetik át a gyakorlatba
o a Nemzeti Konventben egyre hevesebb vitákban küzdöttek egymással
- a girondisták
o nevüket Gironde megyéről kapták, ahonnan a legtöbb képviselőjük származott
o elsősorban a gazdagabb polgárságot képviselték
o módszereikben tartózkodtak a nagyon szélsőséges, hirtelen változtatásoktól, kiszámíthatóságot ígértek
o a szabadság mindenhatóságában hittek és mindent elleneztek, ami korlátozza a szabadságot
- a gazdaságban a szabad versenyt hirdették és úgy gondolták, hogy az állam egyáltalán nem avatkozhat be a gazdasági folyamatokba
- a jakobinusok
o egy templomról, a Szent Jakab-templomról kapták a nevüket, ahol üléseiket tartották
o kispolgárok tartoztak főleg közéjük és szimpatizált velük az utca népe is, mely a forradalmi megmozdulásokat vezette
- a párizsi szegényebb, egyszerűbb munkásemberek
o radikális, határozott, hirtelen változtatásokat akartak és hirdettek
- úgy gondolták, hogy jó ügyük érdekében a terror és a diktatúra eszközeit is bevethetik
o gazdasági téren a szabadság korlátozását akarták, úgy hogy az állam beleszól a gazdaság működésébe védve a kisembereket
- akár a gazdagok tulajdonának egy részét is el lehet venni, hogy az éhezőket segítsék
A girondista köztársaság
- kezdetben a Nemzeti Konventben a girondisták voltak többségben, így az ő politikájuk működött
- az általunk is felsorolt problémákat azonban nem tudták megoldani
- egyre nagyobb elégedetlenség alakult ki ellenük
- végül az utca népe döntött: a kb. 80 000-es felfegyverzett tömeg elkergette a girondista képviselőket és a jakobinusokat juttatta hatalomra