Szabó Magda Iskola Történelem Oldal

Szabó Magda Iskola Történelem Oldal

6. osztály_órai jegyzet_Az ország újjáépítése

2014. október 25. - priszlinger

-          Béla további uralkodására az újabb tatár támadás elleni felkészülés jellemző

o   Béla a következő években folyamatosan hírt kap újabb tatár invázió lehetőségéről

o   Béla személyes nagysága, hogy felismerte, hogy addigi politikája hibás volt és sok mindenen változtatott

-          telepítési program

o   a tatárok az ország lakosságának kb. 15%-át, többszázezer embert pusztítottak el

o   az idegen bevándorlók zöme a környező országokból érkezett

o   többszázezer kun érkezik vissza az Alföld lakatlanná vált területeire

o   jászok is érkeztek

o   szlávok és németek is jöttek

o   több tízezer román is betelepül a Kárpát-medencébe

o   jelentős a belső migráció is a lakatlanná vált területek felé

o   IV. Bélát ezért nevezik második honalapítónak

-          a hadügyi reform és birtokpolitika

o   korábban Magyarországon csak a királynak volt hadserege, a báróknak jóval kisebb birtokaik voltak, nem tudtak haderőt kialakítani

o   Béla terve: a királyi mellett nagy hadereje legyen a báróknak is, így együtt meg tudják védeni az országot

o   korábbi politikáját megváltoztatva nagy birtokadományozásba kezdett és a létrejövő nagybirtokos báróknak engedélyezte a magánhadsereg tartását

  •   Kik lettek ennek a tagjai?
  •   a királyi szerviensek rétegéből kialakuló nemesség
  •          ez azonban nem a nyugati típusú hűbériség, ugyanis a nemesek nem kaptak földet uruktól, csak védelmet és ellátást és ennek cserében katonáskodtak nála
  •          őket familiárisoknak nevezzük

o   a latin familia szó családot jelent, lényegében családtagok voltak

o   Béla nem akart lemondani az erős királyi haderőről sem

  •   kunok – korszerűtlen, könnyűlovas, de nagy létszámú és csak a királytól függő haderő
  •   a városok katonákat állítottak ki neki

-          a várépítések

o   a tatár támadás idején az istváni időkből fennmaradt földvárak nem tudtak ellenállni a támadásoknak, a Dunántúl egyes kővárai viszont sikeresek voltak

o   a király sok várat épít és építtet át a tatárjárás után, de hamar rájön, hogy ezt a terhet meg kell osztania a társadalommal

o   a nagybirtokosok várépítési hajlandósága nagy lett, összességében 1270 körülre már kétszer annyi kővár van magánbirtokon, mint királyin

  •   egy birtokos általában egy várral rendelkezett, a nagyobbak 3-4-gyel

 

A magyar társadalom a 13. század végén

 

-          hosszú ideig tartó átalakulás után a magyar társadalom a 13. század végére jól elkülöníthető és megszilárduló csoportokra oszlott

-          a bárók: hatalmas birtokokkal rendelkeznek ekkor már és a királlyal vetekedő haderővel

-          a nemesek: a báróktól függnek

o   az Aranybullában voltak felsorolva előjogaik

  •   adómentesség
  •   csak a védekező háborúk idején kötelesek hadba vonulni
  •   a király tudta nélkül nem ítélhették el őket
  •   törvényes ítélettel lehetett csak elfogni őket

-          jobbágyság: a nyugat-európaihoz hasonló szolgáltatásokkal tartozott földesurának

 

Az Árpád-ház kihalása

 

-          IV. Kun László

o   kun származású és főleg a kunok között élt

o   uralkodása idején a bárókkal hadakozott, már nem uralta saját országát

-          III. András

o   nem volt utódja, halálával kihalt az Árpád-ház

A bejegyzés trackback címe:

https://szmtortenelem2014.blog.hu/api/trackback/id/tr346831849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása