- az ország újjászervezése
- új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Druget Fülöp (nádor)
- hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott
- a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került
- visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították
- cserébe katonáskodni kellett
- pénzügyi reform
- a nemesfém-bányászat
- Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben
- Mit jelent ez?
- arany és ezüst
- az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott
- Beszterce-, Selmec- ésKörmöcbánya a legjelentősebbek
- bányabér
- kezdetben a bányászat királyi monopólium volt
- Mit jelent a monopólium szó?
- csak egy tényező van a piacon
- vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kellett jelentenie
- a bányászok bányabért fizettek a királynak
- ez a kibányászott arany 1/10-ét jelentette
- ez a rendszer nem tette érdekeltté a birtokosokat bányák nyitására
- Károly Róbert eltörölte a nemesfémbányászat királyi jogát így a birtokosokat is érdekeltté tette az uradalmukon lévő arany kitermelésében
- a bányabér harmadát is megkapta az adott birtokos
- nemesfém-monopólium
- az aranyat és az ezüstöt, amit kitermeltek azonban le kellett adni a királyi kincstárnak
- az átváltási árat a kincstár szabta meg, értelemszerűen a király nyert rajta
- a nemesfém forgalma tehát királyi monopólium volt
- először ő ver aranypénzt az országban
- értékálló aranyforintot veretett
- firenzei mintára készül – innen a forint név
- a nagy nemesfém kibányászás hatására a magyar forint az egyik legerősebb pénzzé vált Európában
- kapuadó
- jobbágykapunként szedték
- nem egy jobbágycsaládnak kellett fizetni, mert egy nagy kapu (amin átfér egy szekér) mögötti udvaron több jobbágycsalád is élt
- Milyen bevételi forrást nem használt így Károly?
- a pénzrontást
- harmincadvám
- az ország határán szedett külkereskedelmi vám
- az áru értékének harmincad részét kellett kifizetniük a határon
- külpolitika
- sok hódító hadjáratot viselt, inkább kevesebb sikerrel
- 1330-ban majdnem meghal, amikor Havasalföld ellen vezet hadjáratot, az itteni fejedelem ugyanis nem ismerte el hűbéri függését
- Csehországgal és Lengyelországgal, a Luxemburgi és Piast dinasztiákkal jó kapcsolatot tartott és 1335-ben a visegrádi királytalálkozón az ő vezetésével rendezte a két ország komoly konfliktusait
- Luxemburgi János cseh király, III. Kázmér lengyel király, Károly Róbert magyar király
- János lemond lengyel igényeiről
- egy Bécset elkerülő kereskedelmi útról is ekkor határoztak
- Magyarországra drágán jutottak el a nyugati áruk, mert a bécsi kereskedők felvásárolták azokat és nagy haszonnal adtak tovább rajta
- III. Kázmér, ha gyermektelenül hal meg Károly Róbert egyik fia örökli a lengyel trónt