-          célja: egy nagybirodalom kialakítása

o   egy olyan Európát képzelt el, amiben Franciaország az egyértelműen domináns, vezető nagyhatalom

-          eszköze: a hadserege és sajátos, újszerű taktikája

o   Napóleon elsősorban a támadásokra koncentrált

o   igyekezett meglepni az ellenfelet

o   taktikájának alapja az volt, hogy az ellenfél kommunikációját, hadseregének irányítását szétzilálja

•   a hadseregének egy komoly részének a feladata volt a z ellenfél parancsnokságát elvágni a hadseregtől

o   összpontosított, gyors hadmozdulatokkal koncentrált támadást vezetett le

o   nagyon gyorsan mozgott a hadserege

•   ellenfelei rendre meglepődtek, mert napokkal korábban ért el bizonyos pontokat

-          Napóleon fenyegetése Európára

o   Hogyan gondolkoztak Napóleonról Európa uralkodói?

•   Napóleont nem fogadhatták el Európa hagyományos uralkodói
•   nem lehet csak úgy valakit uralkodóvá kinevezni
•   Napóleon rendszerét forradalmisága és az alkotmányon való alapulása miatt sem fogadhatták el

o   egyrészt egy hagyományos fenyegetést is jelentett, olyat, mint korábban Franciaország Bourbon uralkodói

•   a francia állam terjeszkedni akar, egyre nagyobb befolyást akar szerezni
•   ez a fenyegetés érthető volt az európai uralkodók számára, ez egy hagyományos felfogás
•   persze nem volt elfogadható a számukra Franciaország térnyerése, de érthető volt

o   másrészt Napóleon hadserege a forradalmi eszméket, a felvilágosodás eszméit terjesztette

•   a szabadság-eszme és a napóleoni törvénykönyv megjelent a Napóleon által elfoglalt területeken

o   az eszmék kiterjesztése vissza is ütött a napóleoni terjeszkedésre

•   a szabadság mellett a francia forradalomban megjelenő nemzeti érzés is egy olyan új eszme volt, amit a francia csapatok magukkal vittek Európába
•   főleg a német területeken és az észak-itáliai területeken, de Spanyolországban is jelentkezett ez, elsősorban az ottani polgárság körében
•   a nemzeti eszme az adott nép szabadságának kivívását jelentette és az ezt a szabadságot támadók elleni fellépést
•         ez maga Franciaország
•         tehát a forradalom eszméinek terjesztése vissza is ütött a napóleoni terjeszkedésre

-          Napóleon sikerei

o   Európa országai rendre összefogtak ellene, ún. koalícióba tömörültek

•   összesen hat koalíció jött létre egymás után Franciaország ellen
•   többségüknek tagja volt Anglia, a Habsburg Birodalom, Poroszország és Oroszország
•   kisebb országok is csatlakoztak a koalíciókhoz: Portugália, Velence, Hollandia
•   ha valakit legyőzött Napóleon az kiesett a következő koalícióból

o   Napóleon legyőzte és elfoglalta

•   Itáliát
•   a kis német államokat
•   a Habsburg Birodalmat
•         1805-ben Austerlitznél vívta egyik leghíresebb csatáját

o   ezt a „három császár csatájának” is szokták nevezni

•   Napóleon a francia császár
•   a Habsburg uralkodó, aki a Német-római Császárság címét viselte
•   az orosz cár
•   Poroszországot
•   1810-re az egész kontinens az övé lett

-          a legfőbb ellenfele: Anglia

o   Angliának a szárazföldi hadserege nem volt erős, de flottája messze a legjobb volt a világon

o   Anglia a fontos tengerszorosok, kereskedelmi utak ellenőrzésével tudja térdre kényszeríteni ellenfeleit

-          az első próbálkozás

o   Napóleon megpróbál átjutni a Brit-szigetekre, hiszen ha ez sikerülne, ott a francia hadsereg könnyedén legyőzhetné Angliát

o   a trafalgari tengeri csatában azonban a britek Nelson admirális vezetésével legyőzték a francia flottát

•   a győztes hadvezér, Nelson is meghalt az ütközetben
•   ezzel egyértelművé vált, hogy tengeren nem lehet legyőzni Angliát

-          a kontinentális zárlat

o   Napóleon újabb próbálkozása Anglia megtörésére

o   a kontinentális zárlat egy nagy blokád volt

•   a blokád azt jelenti, ha valakit megpróbálnak elszigetelni
•   a kontinentális arra vonatkozik, hogy itt a blokádban egy egész kontinens játszik szerepet

o   Napóleon miután az egész szárazföldi Európát térdre kényszerítette, arra kötelezte az európai országokat, hogy szakítsák meg kereskedelmi kapcsolatukat vele

•   így Anglia elesve a fontos kereskedelmi üzletektől – Napóleon elképzelése szerint hamarosan meggyengült volna
•   a blokád azonban sikertelen volt
•         nem lehetett egész Európát ellenőrizni, a csempészkereskedelem virágzott, sok angol áru utat talált az európai kikötőkbe
•         Anglia a nagy gyarmatbirodalmával való kereskedéssel túlélte ezt az időszakot
•         Európa államait jobban megviselte gazdaságilag, hogy Angliából és Anglia gyarmataiból nem jutnak bizonyos nyersanyagokhoz

-          az Oroszország elleni hadjárat

o   Oroszország nem teljesítette Napóleon kontinentális zárlatra való felhívását

o   Napóleon ezért Oroszország elleni hadjáratot indított

o   Oroszország

•   I. Sándor az uralkodó, aki a Romanov dinasztiából származik
•   ebben az időben erősödik meg és válik nagyhatalommá Oroszország

o   1812-ben 650 000-es francia sereg lépett Oroszország területére

o   az oroszok Kutuzov tábornok vezetésével 210 000-es sereget tudtak kiállítani

o   Kutuzov taktikája

•   úgy gondolta, hogy nyílt ütközetben már csak a hadseregek nagysága miatt nem lenne Napóleon ellen esélye
•   mást kellett kitalálnia
•   Kutuzov kerülte a nyílt csatát Napóleonnal, egyre beljebb csalogatta hadseregét
•   Miben bízhatott?
•         az oroszországi viszonyokban – Mit jelent ez?

o   az orosz hideg tél nagyon kemény azoknak, akik nem ismerik

o   az oroszországi úthálózat nem volt olyan fejlett, ami Napóleon hadseregének az előrehaladását is nehezítette

o   minél mélyebben hatoltak be a franciák az orosz területre, annál hosszabbakká nőttek az ellátási útvonalak

•   az élelmiszerellátás nehézségei szintén nehéz helyzetbe hozták a franciákat
•   a borogyinói csata
•         Moszkva előtt Kutuzov csatát vállalt Napóleonnal
•         a csatát a történészek döntetlenként szokták értékelni: inkább Napóleon nyert, de Kutuzov vigyázott rá, hogy hadserege megmaradjon, így döntő győzelmet Napóleon sem ért el
•         Borogyinónál mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenvedett
•   bevonulás Moszkvába
•         szeptemberre érte el Moszkvát
•         az oroszok feladják Moszkvát
•         a kiürített Moszkvába már csak 100 000 fős seregével tud bevonulni
•         Napóleon legnagyobb meglepetésére a cár is elmenekült, s nem kötött békét Napóleonnal
•         Napóleon ott ült Oroszország központjában, és nem tudott mit csinálni, a tél miatt csak fogyott a hadserege
•         októberre két választása maradt Napóleonnak: a visszavonulás vagy az orosz tél
•   a visszavonulás
•         a visszavonulás közben az oroszok folyamatosan támadták a franciákat
•         októberben 25 000 francia katona lép ki Oroszországból

o   a kudarc megindítja Napóleon bukását

-         a bukás

o   az oroszországi hadjárat után odalett Napóleon verhetetlenségének mítosza

o   a cár lényegében üldözni kezdte Napóleont és Európa népei egyesével álltak át az oldalára, a poroszok, a Habsburg Birodalom, a német államok

o   1813: lipcsei csatában (a „népek csatája”) legyőzik Napóleont

o   a koalíció csapatai bevonulnak Párizsba

•   Napóleont Elba szigetére száműzik

-         Napóleon visszatérése – 1815

o   Elba szigetét elhagyva partra szállt Dél-Franciaországban és március 20-án nagy támogatással bevonult Párizsba

o   az ellene kiküldött francia haderő átállt hozzá

o   Párizsba vonulása alatt egyre nagyobb hadsereget gyűjtött, hatalmas lelkesedéssel fogadták

o   ez volt a dicsőséges 100 napja

o   a nagyhatalmak Napóleont „a világbéke feldúlójának” nevezik és létrejön ellene egy újabb koalíció

o   Napóleont sokan támogatták, de a francia polgárság, mely békére vágyott már nem áll ki mellette szélesen

o   1815. június 18-án Waterloo mellett Wellington angol hadvezér legyőzte

•   Waterloonál egy angol-porosz haderő győzte le

o   Napóleont Szent Ilona-szigetére száműzték, ahol 1821-ben halt meg