A bécsi kongresszus

-          a napóleoni háborúk után rendezni kellett Európa helyzetét

-          Bécsben nyitnak meg egy nagy kongresszust, amin Európa uralkodói ünnepelnek

o   hatalmas táncmulatságok, bálok, Európa krémje jelen van

-          a résztvevők

o   a legerősebb uralkodóvá a korban a Napóleont Franciaországig üldöző I. Sándort cár vált

o   az angolok, akiket nem a király, hanem a miniszterelnök (Castlereagh) képviselt a kontinentális egyensúly helyreállítása érdekelte

•   valamilyen nemzetközi egyezményt akartak, ami biztosítja azt, hogy nem fordul elő újra az, amit Napóleon tett

o   a porosz uralkodó

•   azt akarta elérni, hogy Franciaország ellensúlyozására jöjjön létre egy nagy német állam Poroszország vezetésével

o   Franciaországot Talleyrand külügyminiszter képviselte

•   ő a világtörténelem leghíresebb diplomatája: karrierjét XVI. Lajos alatt kezdte, szolgált a forradalom több időszakában, majd Napóleon alatt is, s XVIII. Lajos is igényt tartott tudására és tapasztalatára
•   sikerült úgy alakítania a kongresszust, hogy Franciaországot ne egy legyőzött hatalomként tekintsék, hanem a helyreállított Bourbon királyságként

o   a Habsburg Birodalmat Klemens Metternich külügyminiszter képviselte, a 19. század első felének leghatásosabb politikusa

•   ő a régi rend helyreállításának határozott elképzelésével nyitotta meg a konferenciát
•         az isteni eredetű uralkodókép visszaállítása
•         ez a nemesség és az egyház régi hatalmának visszaállítását is jelentette
•   nagyon fontos elképzelése volt, hogy kell egy eszköz is, ahhoz, hogy ne fordulhasson elő az, ami Franciaországban előfordult
•         valamilyen szövetséget kell létrehozni a régi rend európai híveinek
•         I. Sándor cár és az angolok is lelkesen fogadták elképzelését

-          a béke

o   a nagyhatalmak nem akarták megerősíteni egyikőjük hatalmát sem jelentős mértékben, és a legyőzött Franciaországot sem nagyon meggyengíteni, hogy megtartsák az egyensúlyt Európában

o   Poroszország és Ausztria is kapott területeket

o   Oroszország jelentős lengyel területekhez jutott

A Szent Szövetség

-          létrehoztak egy szervezetet, aminek a feladata az volt, hogy a régi rendet fennrtartsa Európában

-          ezt Szent Szövetségnek nevezték

-          alapítói Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom voltak, de hamarosan Európa legtöbb állama a tagja lett

o   a kontinens ügyeitől gyakran különálló Anglia nem lépett be

-          az 1815 utáni európai időszak névadója lett, ezekben az évtizedekben a Szent Szövetség Európájáról beszélünk

-          a szövetséget Európa csendőrének is nevezték

Új eszmék terjedése

-          a liberalizmus

o   ez a felvilágosodás, majd a francia forradalom alatt megjelenő szabadságeszmének az összefoglaló neve

o   egyrészt jelenti a törvény előtti egyenlőség követelését

o   másrészt mindenféle szabadságjogot

•   az alapvető emberi szabadságjogokat: a gondolat és a szólás szabadságát
•   a sajtó- és vallásszabadságot
•   a gazdasági szabadságot: a gazdaság kötöttségeinek, a céheknek, belső vámoknak, az állami beavatkozásnak az eltörlését
•   jelenti a jobbágyok felszabadítását: mivel a jobbágyi állapot szolgai állapot, a jobbágy személyében függ a földesurától, így ezt is el kell törölni, nem beszélve arról, hogy a jobbágyi állapot a gazdaság szabadságát is sérti

-          nacionalizmus

o   a nemzeti eszme, az egy nemzethez való tartozás érzése a francia forradalom idején jelenik meg

•   korábban az állam az uralkodót jelentette, a hadsereg az uralkodó céljait igyekezett megvalósítani
•   a forradalomban a hadsereg a saját érdekeiért, a forradalom vívmányainak megvédéséért harcolt
•   megjelent a nemzeti színű zászló és nem az uralkodóért, hanem a francia nemzetért küzdöttek

o   a nemzeti eszme úgy söpört végig a világon a következő kétszáz évben, mint egy földrengés

o   először az epicentrum közelében jelentkezett, majd egyre távolabbra eljutott

o   a 19. század elején a németeknél jelet meg

•   megjelenése
•         ekkor még csak írók, költők, egyetemi tanárok
•         tudósok összegyűjtötték a népdalokat, népmeséket

o   pl: a Grimm testvérek, s őket is erősen vizsgálta a rendőrség

•         kis társaságok alakulásával erősödik a nemzeti érzés
•   kialakul az a felfogás, hogy ha nem is volt a történelem folyamán egy német állam, ami minden németet egyesített volna, de a német nép mégis összetartozik kulturális alapon és szükség van valamilyen formában egy német államra
•   a két lehetséges állam, ahonnan az egyesítést meg lehetne valósítani Ausztria, illetve Poroszország voltak

o   továbbterjedése

•   később Közép-Európa kisebb népeinél is megjelent
•         ilyen a magyar nép
•         majd a 19. század második felében a csehek, szerbek, horvátok is
•   a 20. században a brit gyarmatbirodalom bomlik fel Ázsia és Afrika népeinek nacionalizmusa miatt

A 19. század Európája

-          a századot a Szent Szövetség uralta és a szövetség küzdelme a liberalizmus és a nacionalizmus ellen

-          Ausztria számára a népfelség elvének elismerése, a sok nemzetiség miatt, az állam végét jelentette volna

o   Metternich minden európai konfliktust, ahol a nacionalizmus megjelent csírájában próbált elfojtani, mert úgy gondolta, hogy az előbb utóbb a Habsburg Birodalom végét jelentené

o   az egyetemekre beépített kémekkel, a sajtó erős cenzúrázásával, társaságok feloszlatásával, és ha szükség volt rá hadsereggel fékezte a nemzeti indulat elterjedését

-          Metternich valószínűleg tudta, hogy nem fordíthatja vissza a történelem kerekét, de szerette volna minél inkább meglassítani azt

o   végül 1848-ban jutott el oda a történelem, hogy Metternich sem tudta megállítani a folyamatokat

o   odáig, 1815-1848-ig Metternich határozza meg Európa arculatát