A kommunisták hatalomra jutása
- Magyarország helyzete a Vix-jegyzék után
o a Vix-jegyzék az ország újabb nagy részét csatolta volna Romániához
- olyan nagy városok, mint Szeged vagy Debrecen is elkerültek volna az országból
o a szociáldemokraták válasza a helyzetre
- a Károlyi-kormány erős, nagy támogatottsággal rendelkező tényezője volt a Szociáldemokrata Párt
- úgy érezték, hogy külső segítségre van szüksége az országnak és mivel ezt nyugatról nem kapta meg keletre, a Szovjetunió felé kell fordulniuk
- ehhez viszont Károlyi mint arisztokrata nem megfelelő vezető
- a szociáldemokratákhoz hasonló, csak szélsőségesebb elveket valló kommunisták ápoltak szoros kapcsolatot a szovjet bolsevikokkal
- sok kommunista vezető oroszországi hadifogsága alatt találkozott a kommunista eszmékkel
- a magyar kommunisták vezetője, Kun Béla személyesen ismerte Lenint
- a szociáldemokraták egy hatalomátvételt vittek végbe
- Károlyi tudta nélkül megállapodtak a börtönben ülő kommunista vezetőkkel a hatalom átvételében
- Kun Béla cserébe a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését kérte és Károlyi eltávolítását
- a szociáldemokraták Károlyi nevében kiadtak egy nyilatkozatot: Károlyi átadja a hatalmat a kommunistáknak
- 1919 március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot
- az egyesülő szociáldemokraták és kommunisták jutottak hatalomra
o valójában a kommunisták irányítottak
- a kormányt Forradalmi Kormányzótanácsnak nevezték
o a kormány tagjait szovjet mintára népbiztosoknak nevezték
- tényleges vezetője Kun Béla volt, aki a legfontosabbnak tartott tisztséget, a külügyi népbiztosságot kapta
A kommunista magyar állam kiépülése
- államosítás
o a földekből nagy termelőszövetkezeteket (tsz-ek) alakítottak
o államosították a vállalatokat, gyárakat, bankokat kárpótlás nélkül
- a közigazgatást átszervezték
o szovjet mintára tanácsokat hoztak létre
o a vezető réteget mindenhol lecserélték: a hirtelen hatalomra jutó kommunisták nem értettek mindig a feladatukhoz
- a lakosság helyzete
o a többség ellenkezett, ellenállt
o a kommunisták őket a rendszer ellenségeinek tekintették
o ellenük bevezették a vörösterrort
- törvénytelen eljárással, gyorsított úton ítéltek el embereket
- sokakat meggyilkoltak
- kb 500 halálos áldozata volt a diktatúrának pár hónap alatt
- különösen hírhedtté vált a Cserny József vezette 200-400 fős alakulat, az ún. Lenin-fiúk
- szociális intézkedéseik
o mint baloldali irányzat természetesen teljesen át akarták formálni a társadalompolitikát is
o társadalompolitikájuk nem lehetett sikeres
- szociális intézkedései, ígéretei azonban egy modern jóléti társadalom lehetőségeit is meghaladták volna, nemhogy egy háborúban kimerült, blokáddal sújtott országét
- legtöbb intézkedésükre nem volt pénz, a valóságban nem működtek
o az intézkedések:
- emelték a munkások bérét
- ingyenessé tették az orvosi ellátást
- általános nyugdíjjogosultságot terveztek bevezetni 60 éves korhatárral
- a nyomortelepeken élők és a menekültek problémáját lakásrekvirálásokkal próbálták megoldani
- a fővárosban kb. százezer munkáscsaládot társbérlőként telepítettek be polgári lakásokba
- a szociális és egészségügyi problémákat okozó alkoholfogyasztás ellen szesztilalmat rendeltek el
- a Balatonhoz vittek üdülni szegény gyerekeket
A Tanácsköztársaság külpolitikája és bukása
- a külpolitika célja:
o Magyarország területéből minél nagyobb részt őrizzenek meg
o ekkorra kiderült, hogy nem elsősorban a diplomáciai út a nyerő; ütőképes hadsereg is kell
- az első lépések
o szövetséget kötöttek a Szovjetunióval
o azonnal megkezdték a Vörös Hadsereg szervezését
- a régi tisztikar egy része – sokszor meggyőződése ellenére – felsorakozott a Tanácsköztársaság honvédő harca mellé