A mükénéi kultúra – Heinrich Schliemann tárja fel

-         Schliemann 1876-ban Mükénében kezdett ásatásokat, az Oroszlános-kapu közelében, majd a fellegváron belül

-         archaikus sírkövek alatt öt sírra bukkant

o   ezekben 16 személy maradványai feküdtek, többek arcát aranylemez takarta

o   a tetemek maradványai a levegőn hamar elporladtak, de arcukat a maszkok, így a híres Agamemnón-maszk megőrizte

o   mellettük nemesfém- és elefántcsont ékszereket talált, ezeket Atreusz-kincsnek nevezte el

A bukás:

-         Kr. e. 13. században sok palota romjainál fekete csíkokat fedeznek fel a régészek

o   tűz

o   valakik elpusztították a palotákat

-         bizonyos paloták megmaradnak

-         Milyen okok lehettek?

o   a dór vándorlás

•   a dór hódítást tették felelőssé a palotáknál keletkezett tüzekben
•   de, az egyes palotáknál különböző időközökben vannak a fekete csíkok, és egy palotánál több is előfordul
•   a régészeti leletek nem támasztották alá a dór hódítást
•   a dórok nem hadjáratszerűen érkeztek a Peloponnészoszra, hanem beszivárogtak ide, akkor mikor a mükénéi kultúra már pusztult
•   a dór települési stratégiája is ezt mutatja: jól védhető, gyakran sziklás magaslatokra települtek – féltek az ellenség támadásától

o   szárazság

•   Carpenter, 1966: a mediterrán térségben 1800 évenként jön egy nagy szárazság
•   de, ez Attikát nem kímélte volna meg
•   a lineáris B agyagtáblák nem mutatják a terménygondokat
•   a pollenvizsgálatoknak is ki kellene mutatniuk egy ilyen időszakot

o   a Santorini vulkán kitörése

•   Ez melyik görög sziget?
•         Théra
•   A legenda mit tart erről a kitörésről?
•         Atlantisz elsüllyedését
•   de, a paloták egyszerre pusztultak volna el
•   olyan paloták is elpusztultak, amik távolabb estek a partoktól

o   a tengeri népek vándorlása

•   sok, különböző nép, mely tudjuk, hogy a legtöbb part menti államot megtámadta és többet el is pusztított
•   Mi a palotagazdaságok szerepe Mükénében?
•         a helyben nem bányászható nyersanyagok beszerzése, elosztása
•         réz: Ciprusról és Szardíniáról
•         ón: a mai Afganisztán területéről és Britanniából
•   A tengeri népek mit jelentettek erre a rendszerre?
•         gyakorlatilag megszűnt a távolsági kereskedelem, ellehetetlenült
•   A paloták elvesztik funkciójukat. Hatalmuk fenntartásához mit kellett csinálniuk?
•         egymás ellen harcoltak
•         ez őrli fel a mükénéi kultúrát
•   nem véletlen, hogy több nagy állam is ugyanekkor hanyatlik le
•         az egyiptomi Újbirodalom
•         a hettita állam

Homérosz eposzai

-         a mükénéi civilizáció korszakáról mesél nekünk a világirodalom két, talán leghíresebb ókori műve

-         két mítoszról van szó, melyeket Homérosz, ókori görög szerző írt

o   a két mű eposz, vagyis egyfajta versbe szedett, hosszú, elbeszélő költemény

o   nem biztos, hogy Homérosz a szerző, ezek inkább szájhagyomány útján terjedő történetek voltak, amit mondjuk tábortűz körül énekelhették, rappelhették egymásnak

o   pár évszázaddal a mükénéi kor bukása után írták le ezeket először, egységes történetbe fűzve

-         Iliász: a trójai háborúról szól

o   a háború azután tört ki, miután Párisz, Trója hercege elrabolta Helenét, Meneláosz spártai király feleségét

o   az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által

o   a történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak

o   a megoldás: a trójai faló, amit Odüsszeusz talál ki

o   a történelmi tények

•   a 13. században lehetett a hadjárat, egy a mükénéi kor zsákmányszerző hadjáratai közül

-         Odüsszeia: a trójai háború görög hősének kalandos bolyongása hazafelé

o   a küklopsz legyőzése, az alvilágba való leszállás, kalandjai Kirké és Kalüpszó nimfáknál, illetve Alkinoósz királynál és lányánál Nauszikaánál

o   a történelmi tények

•   a korabeli hajózási útvonalakat mutathatta be a mű

Heinrich Schliemann és Trója feltárása

-         Schliemann felfedezése

o   Trójáról sokáig azt hitték, hogy csak Homérosz legendás eposzaiban létezett, csak egy kitalált város

o   egy német kisfiú, bizonyos Heinrich Schliemann kiskorában nagyon szerette a két művet és biztos volt benne, hogy Trója és a háború valóban létezett

o   a régészet izgalmas története, hogy Schliemann felnőttként, saját vagyonát feláldozva régészeti expedíciót indított Kis-Ázsiába és megtalálta Trója romjait

•   korábban kereskedő volt és 36 évesen döntött arról, hogy felhagy szakmájával

-         Trója feltárása

o   több száz, aranyból és más nemesfémből készült ékszert talált, amelyeket „Priamosz kincseinek” nevezett el és kicsempészett Törökországból

•   a kincs kalandos körülmények között Oroszországban került elő pár évvel ezelőtt és nem világos, hogyan került oda

o   ma már tudjuk, hogy a Schliemann által feltárt maradványok Kr. e. 2500 körül keletkeztek, ezer évvel a trójai háború előtt

-         megítélése vitatott a régészek között

o   Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, mások dilettánsnak, aki hatalmas károkat okozott

•   laikus, szakszerűtlen régész volt: lerombolt épületeket, falakat, bástyákat