Magyar királyok a 18. században:

o   III. Károly (1711-1740)

o   Mária Terézia (1740-1780)

o   II. József (1780-1790)

o   II. Lipót (1790-1792)

o   I. Ferenc (1792-1835)

A Habsburg Birodalom és Magyarország viszonya

-          a Habsburg Birodalom két részből áll

o   az örökös tartományok

•   Ausztria a Habsburg család központja
•   Csehország, Karintia, Stájerország, a 18. század elején a töröktől visszafoglalt bánáti rész
•   ezek a területek közvetlenül a császár ghatalma alá tartoztak
•   itt a császár abszolút módon uralkodott, nem működött rendi gyűlés, nem volt alkotmánya a területeknek

o   a magyar korona országai

•   Magyarország, Horvátország, Erdély és a katonai határőrvidék
•   itt nincs abszolutizmus, alkotmánya van az egyes területeknek és működik a magyar, a horvát és az erdélyi országgyűlés

-          Milyen a viszony Magyarország és a Birodalom kötött?

o   ezt a Magyarországon 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio nevű törvény szabályozta

•   feloszlathatatlanul és elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz
•   de Magyarország nem az örökös tartományokkal szemben, hanem saját törvényei alapján kormányozandó
•   ez a szerződés 1918-ig szabályozta Ausztria és Magyarország viszonyát

o   ugyanez a törvény tartalmazta a Habsburg dinasztia nőága örökösödésének rendezését is

•   erre azért volt szükség, mert III. Károlynak nem volt fiú utóda
•   1740-ben a Pragmatica Sanctio alapján lánya, Mária Terézia követte a trónon

Államberendezkedés

-          Magyarországot a király befolyása alatt álló kormányszékek működtetik, ami mnellett működnek rendi intézmények is, ahol a nemesség is beleszólhat az ország ügyeinek intézésére

-          központi kormányszékek

o   Magyar Kancellária

•   a törvényeket foglalja írásba
•   az ország működésének ellenőrzése
•   az igazgatási, hadügyi, pénzügyi kérdések megvitatása
•   székhelye Bécs

o   Helytartótanács

•   a végrehajtó hatalom megtestesítője
•   uralkodói rendeletek végrehajtása
•   megyék felügyelete
•   jogköre a pénzügyeket kivéve mindenre kiterjedt
•          adó, úrbér, vámügy, közrend, vallás
•   székhelye: Pozsony, majd Buda

o   Magyar Kamara

•   központi pénzügyi igazgatás
•   jövedelmek kezelése
•   számadások ellenőrzése
•   székhelye: Pozsony

-          rendi intézmények

o   országgyűlés

•   a királlyal együtt látja el a törvényhozás hatalmi ágát
•          időnként hívja össze az uralkodó
•          Pozsonyban ülésezik
•          latin neve: diéta
•   két kamarás
•          a felsőházban a főnemesek és a főpapok személyesen vannak jelen
•          az alsóházban a vármegyei nemesség és a városok követei vannak
•   a két ház közt üzenetváltások zajlottak, közös határozat kellett, hogy az uralkodó elé kerüljön egy javaslat
•          ezt feliratnak, a király rendekhez küldött levelét leiratnak hívjuk
•          a két kamara közti levélváltás az átirat
•          a törvények a király szentesítésével válnak hivatalossá
•   a megyék ekkortól követutasítással látják el követeiket, akiknek ragaszkodni kell ehhez
•   ekkortól az alsótábla követei előzetes, kerületi ülésekben alakítják ki véleményüket
•          ez bizonyos önállóságot biztosít a követek számára, egységesen léphetnek fel ettől az alsótáblán

o   vármegyék

•   52 darab
•   a helyi igazgatás szervei
•   a Helytartótanács alá tartoztak
•   főispán áll az élén, de a gyakorlatban az alispán irányítja, amellyel a megyei nemesek „küzdenek”