A trianoni béke
- az első világháború 1918 őszi lezárása után minden vesztes állammal elkezdődtek a béketárgyalások, amik olykor 2 évig is elhúzódtak
o a Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, majd Horthy is tárgyalt az antanthatalmakkal
Az út a trianoni békéig
- a magyarok célja
o a magyarokat a békekonferencián képviselő Apponyi Albert a történelmi Magyarország egyben tartásával érvelt
- erre gyakorlatilag nem volt esély
- a helyesebb a magyar etnikumú területek megtartásának követelése lett volna
- az érvek
o Apponyi a történelmi Magyarországot egy megbonthatatlan földrajzi, gazdaság egységként írta le
o a vörös térkép
- Teleki Pál földrajztudós készítette
- a Kárpát-medence nemzetiségeit ábrázolta
- a magyar nemzetiség vörössel volt rajta, ezért nevezték vörös térképnek
- a térképpel a mellett lehetett érvelni, hogy összefüggő magyar etnikumú területeket ne csatoljanak el az országtól
- a nemzetiségek célja
o saját állam létrehozása
o minél nagyobb területet szerettek volna
- az érveik
o a népek önrendelkezéséhez való jog
- az új határokat a nemzetiségi elvek alapján kell meghúzni
o hogy Magyarországon elnyomásban éltek: nem engedték maradéktalanul nyelvhasználatukat, iskoláikat
- ez erős túlzás volt, de az is tény, hogy a magyar politikusok korábban nem voltak érzékenyek a nemzetiségi követelésekre
o néha a nemzetiségi számarányok meghamisításától sem riadtak vissza
- a békekonferencia jellemzői
o a konferenciákat a legyőzött államokkal a Párizs melletti versailles-i palota-együttesben tartották
- a magyar konferenciát az ún. Nagy-Trianon kastélyban, innen kapta a trianoni béke nevet
o 1920. június 4-én írták alá a békeszerződést
- ez pár éve ünnepnap, a nemzeti összetartozás napja hazánkban
- a magyar aláírók két jelentéktelen kormánypolitikus volt, senki nem vállalta volna a befolyásos politikusok közül, hogy így kötődjön a békéhez
o a veszteseket nem hívták meg, így Magyarország gyakorlatilag nem tudta befolyásolni a döntést
o a szerb, román, szlovák politikusok sikeresebben tudtak lobbizni érdekeikért
o a békekonferencián a wilsoni önrendelkezés elvét a francia állam érdekeit szem előtt tartó Clemenceau háttérbe szorította
- ő az újonnan létrejött Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával németellenes szövetséget kötött – ez az ún. kisantant
- ezért elsősorban ezen államok erősödését tartotta szem előtt
- így nem vették figyelembe, hogy az elcsatolt területek határ menti részein magyar többség él
