3. A felfedezések technikai feltételei
- új hajótípus jelent meg – a karavella
o kis hajók voltak, 2-3 árboccal, 20 méter hosszúak és mindössze 25 főből állt a legénységük
o nem alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem felfedezőhajók voltak
o egy ilyen hajónak a nyílt tengeri hullámzást és egy esetleges vihart is állnia kellett
- a legfontosabb azonban, hogy elkezdődött a módszeres információgyűjtés és térképkészítés
o a karavelláktól azt remélték - sőt végül megkövetelték -, hogy részletes hajónaplókkal térjenek vissza útjaikról
o a navigációt, a térképészetet, a csillagászatot és a szelekről, valamint az áramlatokról szerzett tudást is folyamatosan korszerűsítették
o létezett egy tengerészeti iskola is – Tengerész Henrik vezetésével Portugáliában
o megjelentek az első modern térképek (Toscanelli) és földgömbök
o új műszereket találtak fel
- iránytű: helyzet-meghatározás
- a 14. sz-tól lőfegyverekhez a puskapor használata
- ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított, sózott hús, szárított zöldség)
4. A felfedezések egyéb feltételei
- a pénz: kellett egy nagyhatalom, ami a költséges és kockázatos felfedezőutakat támogassa
o ez azon államok érdeke volt, akik kimaradtak a távolsági kereskedelemből: Genova, portugálok, spanyolok
o Velence uralta a levantei kereskedelmet, így ők nem indítottak nagy expedíciókat, később ez komoly hátrányt jelentett nekik
5. A felfedezések
- az első felfedezéseket a portugálok indítják
o céljuk: Afrika megkerülésével eljutni Indiába
o 1487-ben Bartolomeu Diaz eléri Afrika déli csücskét
- ő Vihar-saroknak nevezi el, de a portugál király Jóreménység-fokra változtatta a nevet
o 1498-ben Vasco da Gama 3 hajóval és 150 tengerésszel továbbjut, eléri Indiát
- a portugálok gyakorlatilag raboltak és nem kereskedtek
o ők jutottak el először a Fűszer-szigetekre, Kínába és Japánba is
- a következő nép, mely felfedezőútra indul a spanyol
o ekkor, a 15. század végén alakult meg Spanyolország
o az új, nagy államnak már elég pénze volt a felfedezőutak támogatására
- Kolumbusz és az Újvilág
o Kolumbusz négyszer járt az Újvilágban, de halálakor is azt hitte, hogy Indiába jutott el
o az első út 1492-ben volt, ekkor fedezte fel Amerikát
o az új földrész elnevezése
- egy olasz felfedező Amerigo Vespucci, aki először járt az Amazonas torkolatánál ismerte fel hogy új földrészt fedeztek fel
- a Föld körbehajózása
o Ferdinand Magellán portugál felfedező nevéhez köthető
o expedíciót tervezett a Fűszer-szigetekre és Kelet-Indiába anélkül, hogy a portugál király bármely tengerét érintené
o ők találták meg Dél-Amerika déli csücskét, amit ma Magellán-szorosnak neveznek és jutottak először nyugat felől a Csendes-óceánra
o a Fülöp-szigeteken Magellánt meggyilkolták – beleavatkozott a bennszülött csoportok egymás elleni viszályába és csatában esett el
o szinte biztos, hogy Magellán nem akarta körbehajózni a Földet, hiszen így ellenséges portugál vizekre került volna, de megmaradt legénysége mégis nyugat felé jutott haza
6. uralom a felfedezett földek felett
- felmerült a kérdés az új területek jogosultsága kapcsán
o Amerika felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat, hogy egy szerződésben határozzák meg, hogy kié lesznek a felfedezett területek
o a spanyol pápa saját népének kedvezően húzta meg a vonalat – ez a tordesillasi szerződés
- Dél-Amerikát kettévágta a demarkációs vonal: a portugáloknak csak a nyugati területek, a későbbi Brazília jutott
- a felfedezésekkel megkezdődött a gyarmatosítás
o az országok agresszív versengést folytattak egymással befolyásuk alá vont területük növeléséért
o az újonnan megszerzett területek, gazdasági és politikai függésben maradtak az anyaországgal
o alkirályságokat hoznak létre: ilyenek például Új-Spanyolország, Peru Alkirálysága a spanyoloknál
7. az új földrész lakói és találkozásuk a hódítókkal
- Amerika nem lakatlan földrész volt, amikor a portugál és spanyol expedíciók felfedezték
- a földrész benépesülése
o Amerikába 13000 évvel ezelőtt, Szibéria felől vándoroltak be az első emberek, amikor az utolsó jégkorszakban még földnyelv kötötte össze a két kontinenst
o a 16. században 40-50 millió fő élhetett Amerikában
- az első európaiak akik az Amerikai földrészen jártak - a vikingek
o a 9-10. században a vikingek Skandináviából és a Brit-szigetekről kiindulva felfedezték és gyarmatosították Izlandot, majd Grönlandot
o az első települést Vinlandon alapították
- indián civilizációk
o maják (300-900)
- a mai Mexikó területén
- mire a felfedezők elérték a kontinenst már csak kis, jelentéktelen csoportjaik léteztek
o aztékok (1300-1519)
- a mai Mexikó területén
- fejlettségük
- nagyon szervezett államot hoztak létre
- képírásos hieroglif rendszert használtak
- naptárrendszerük fejlettebb volt a kor európai mintájánál
- nagyon bonyolult vallási rendszert alakítottak ki
o gyakoriak voltak az emberáldozatok is
- fővárosuk, Tenochtitlán látványán elámultak az európai hódítók
o inkák – nagyobb volt a birodalmuk minden európai országnál
- a mai Peru és Chile területén
- öntözéses földművelést végeztek
- nagy városaik voltak
- 40 000 km-es úthálózattal, postaszolgálattal működtek
- egy máig megfejtetlen csomóírással írtak
- az indián civilizációk lerombolása
o az európai hódítók, a spanyolok és a portugálok a 16. század első felében érkeztek a területekre és nagyon gyorsan romba döntötték a virágzó indián kultúrákat
o a spanyol hódítok és felfedezők gyűjtőneve: konkvisztádorok
o a konkvisztádorok elsődleges célja a minél nagyobb aranyzsákmány volt, aminek érdekében az indián civilizációkat sem kímélték
- El Dorado legendája: egy aranyváros Dél-Amerikában